Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

Í66 51. §-a alá eső vallás elleni kihágásban s a B. T. K. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségében vétkesnek kimondatik, s ezért stb. A budapesti kir. itélö tábla : A járásbíróság ítélete részben megváltoztatik, M. Nikolae vádlott a K. B. T. K. 51. §-ába ütköző vallás elleni kihágás alól felmentetik. Indokok : Vádlottnak azon cselekménye, hogy a panaszos ellen használt meggyalázó kifejezéseket káromkodással kisérte és ezen káromlásait néhány ember hallotta, még közbotrányt nem okozott, s igy az sem a B. T. K. 190. §-a, sem a K. B. T. K. 51. §-ában körülirt büntetendő cselekmények megkivántatóságával nem bir, hanem egyedül a vallás tanait sérti, mely tény a B. T. Könyvek keretébe fel nem vétetett. A kir. Curia : Helybenhagyatik. 80. A magánpanaszlónak a fenálló törvényes gyakorlat szerint csak mint sértett félnek vagy károsultnak levén joga felebbezéssel élni, azon feljelentő, a ki a panaszlott cselekmény által kárt nem szenvedett, felebbezési joggal nem bir. (1882. június 21. 964. sz. a.) A budapesti királyi törvényszék : Közokirat hamisítása miatt vizsgálat alá helyezett Sz. István elleni bűnügyben következőleg végzett: A további bünfenyitő eljárás megszüntettetik. Indokok: Minthogy a vádlottként kihallgatott Sz. Istvánnak azon vallomása, hogy a panasz tárgyát képező adókönyvi kiigazításokat felettes hatóságával megegyezőleg, s a valódi tényálláshoz mérve pótlólag eszközölte, a kihallgatott Sz. Bálint, V. Mihály és részben B. Alajos és B. Antal tanuk vallomásaival is teljesen megerősíttetett; minthogy a fenti tanuk nyilatkozataiból megállapítottnak tekinthető, miszerint St. Lajos, mielőtt bizottsági tagságot nyert volna, Újpesten adózó polgár volt, s mint ilyen választó és választható joggal birt; minthogy a lenebbiek szerint, mig egyrészről Sz. Istvánnak az adókönyvekben tett helyesbítései által íem ő reá, sem az ezen helyesbítést rendelő könyvvezetőre jogelőny háromlásának gyanujelei nem mntatkoznak, addig más-