Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

IS* 1. hogy a megtartási jog gyakorolható-e oly tárgyakra, melyeknek birtoklása zálogszerződésen alapszik ? 2. hogy a kiadói jog, mint magában véve testetlen és így a váltótörvény 108. §-a értelmében megtartási jog tárgyául kijelölt ingóság fogalma alá nem esö dolog, az ennek érvényesítése czéljából készült kövekkel, mint például (csakis hasonlatul említve) az érték hordozójául szolgáló értékpapíroknál a papir birtokával az azon alapuló jogok összekötvék, összekötöttnek tekinthetö-e oly módon, hogy mint testetlen dolog a kövekben megtestesitettnek, s ezen kapcsolatban az ingóság jogi természetét felvettnek, vagyis oly dolognak vétethessék, melyre a váltótörvény 108-ik §-a kiterjed ? 3. hogy a kiadói jog nélkül az ennek czéljaira szánt s netán máskép nem értékesíthető kövek képezhetik-e a forgalmi érték ezen megszorítása mellett is a megtartási jog tárgyát ? Az első kérdést illetőleg az F. és B. alatti szerződés feltételeiben arra, hogy a zálogul megjelölt tárgyak a zálogösszeg lefizetése után a zálogbaadó rendelkezésére vagy más meghatározott czélra szolgáljanak, határozottan kikötve nem lévén, s ehhez képest a váltótörvény 108. §-ának 3-ik pontja alá eső utasítás fen nem forogván, a megtartási jog gyakorolhatása a zálogszerződés feltételei által kizártnak, az ily utasítás hatályát megszüntető csőd közbejötte nélkül sem tekintethetett, az adóst illető tárgyak ily módon való birtokba jutása pedig a megtartási jog gyakorlására alkalmas birtoklást enged. A megjelölt kérdések másodikát illetőleg pedig azt, hogy a bukottat s esetleg annak jogutódát illető kiadói jog netán máshol készítendő, s a keresetitől különböző kövek használása mellett gyakoroltassák, a kereseti kész kövek létezése által kizártnak nem tekintethetik, s felperes azt, hogy oly kereskedelmi szokásjog állana fen, mely szerint a nyomásra készült kövek birtokával a kiadói jog összekapcsoltnak vétethetnék, per során nem is állítja. A kövek birtokával tehát a kiadói jog összekötöttnek nem vétethetett és mint attól különálló testetlen és ennélfogva sem az ingóság fogalma alá nem eső, sem annak jogi természetét kapcsolat által fel nem vett dolog a váltótörvény 108. §-a értelmében megtartási jog tárgyát nem képezhette. Felperes- tehát a kiadói