Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

156 A budapesti kir. itélő tábla alperesnek 1881. évi július hó 9-ik napján 42829. szám alatt közbetett semmiségi panasza és felebbezése folytán 1882. évi január 3-ik napján 5195. szám a. következő Ítéletet hozott : Az első bíróság Ítélete az egyidejűleg közbetett semmiségi panasznak mint alaptalannak elvetése mellett felebbezett részében oly részbeni változtatással, miszerint felperes «a magyar szent korona országainak megyei térképe» czimü munka kiadási jogára gyakorolni kivánt megtartási jog tekintetében előterjesztett kereseti kérelmével elutasittatik, és oly értelemben, hogy felperes az emiitett munka nyomásához metszett és birtokában levő köveket megítélt váltókövetelésének kielégítéséig visszatartani s esetleg a váltóeljárás 88. §-a értelmében eljárás utján a nyomtatásra való használat jogosultsága nélkül értékesíteni csakis alperes irányában jogosittatik, egyéb részeiben helybenhagyatik. Indokok: A csődtömegnek peres ügyekben képviseletére az 1840. XXII. tczikk 24. §-a értelmében a perügyelő lévén hivatva, a csődtömegnek a perügyelő személyében perbe vonása szabálytalannak, s a közbevetett semmiségi panasz erre vonatkozó részében alaposnak nem tekintethetett, a közbetett semmiségi panaszt tehát e tekintetben ezen, a birói hatáskör megállapítása miatt emelt részében pedig a váltóeljárás 5. §-a és az alább felhozottak alapján mint alaptalant elvetni kellett. A per érdemére nézve azt, hogy a megtartási jog tárgyául megjelölt kiadói jog iránt kötött szerződés a munka szerzője által felbontatott volna, per során felek egyike sem állítván, s másrészről a ptrts. 283. §-ának rendelkezése a felebbezésben felhívott ujabb bizonyítékok figyelembe vételét kizárván, a per érdeme ezen bizonyítékokra s a munka szerzőjének netán külön érvényesített jogaira való tekintet nélkül azon tényállás elfogadása mellett volt elbírálandó, hogy alperes kiadói joga jelenleg is érvényében fenáll, és oly értelemben, hogy ezen Ítélet által a szerző jogai nem érintetnek, s azzal a peres feleknek csakis egymás iránti jogviszonya szabályoztatik. A per egyéb körülményeinek bizonyítására felhívott bizonyítékokat illetőleg pedig alperes a B. alatti okirat valódiságát és bukottól való származását tagadásba nem vévén, és így az annak