Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

'43 nyilván könnyebb elszállítás végett egy külön zacskóba rejtve találtatott és tetten érése alkalmával a fentebb érintett mentséggel nem élt, hanem megijedve L. Jánost csak arra kérte, hogy őt szerencsétlenné ne tegye : bizonyítottnak tekintendő, hogy vádlott a nála talált jegyeket azon elidegenitési szándékkal gyűjtötte magánál, hogy azokat a lánczhid megkárosítására s a maga javára értékesítse, de miután tervének kivitelében megakadályozva lön, tekintettel a btk. 355. § ában felsoroltakra, ezen cselekményét csak kísérletnek lehetett tekinteni. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vétetett, hogy vádlott állását veszté, továbbá hogy kár nincs és azonkívül a vádlottnak büntetlen előélete. A budapesti kir. ítélő tábla : A kir. törvényszék Ítélete részben megváltoztatik. H. István vádlott a hivatali sikkasztás kísérlete vétségének vádja alól felmentetik, ellenben a hűtlen kezelés vétségében mondatik ki vétkesnek, a büntetés tekintetében az elsőfokú ítélet helybenhagyatik. Indokok : A budapesti lánczhid a magyar államnak mint magánjogi személyiségnek tulajdona, annak kezelése nem képezi az államnak sem közigazgatási, sem jogszolgáltatási teendőit, a lánczhidnál alkalmazott hivatalnokok és szolgák az államnak, mint magánjogi személynek üzletét végzik ; ennélfogva H. István a btk. 461. §-a szempontjából nem közhivatalnok, következőleg a vádbeli cselekmény nem vonható a 463. §. rendelkezése alá. Az első bíróság bebizonyitottnak vette, hogy H. István a pléhjegyeket azon szándékkal magához vette, hogy azokat a lánczhidtulajdonosnak megkárosítására és a maga javára értékesítse. H. Istvánnak ezen cselekménye a btk. 362. és 363. §-a szerint a hűtlen kezelés bűntettét képezné ugyan, de mivel a királyi ügyész az elsőbirósági Ítéletet a büntetésre nézve nem felebbezte, s így a büntetés minősége a vádlott terhére nem súlyosbítható, és mivel a fogházbüntetés a btk. 20. §. szerint kizárólag vétségekre alkalmazható, a vádbeli cselekményt is vétségnek kellett minősíteni. A magyar királyi Curia : Mindkét alsóbb bírósági ítélet részbeni megváltoztatásával vádlott a btk. 362. és 363. §-ába ütköző hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondatik ki bűnösnek, egyébként a kir. táblai Ítélet helybenhagyatik.