Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

136 rokonokként kik jelentkeztek, a kik közül elsőrendű alperes is bejelentetett; mindennek daczára az emiitett hagyaték tárgyalásához a tudvalevő rokonokat az osztr. polg. tk. 760. §-ában és a függelék 58. számában meghatározott módon nem idézte, mely szabálytalan eljárásból annyival inkább nem szerezhetett jogot felperes, mivel Zemplénmegye volt törvényszéke a cs. kir. tszéknek elnézésen alapuló azon határozatát, a mely szerint a nem jelentkezés folytán szállományt képező hagyaték elfoglalására a financzprokuraturát felhívta, az 1863. évi 581. sz. végzésével hatályon kivül helyezte, s a hagyaték újbóli felvételét elrendelte, mely végzés a tekintetes kir. táblának 1864. évi 7282. sz. végzésével helybenhagyatván, a nagyméltóságú m. kir. Curia mint semmitőszék 1880. 1316. sz. határozatával, felperes által tévesen s a maga javára követelt kir. táblai végzést felvilágosította, s a felperes és alperesek közti kérdések perreli eldöntését elhatározta ; s ekként felperesnek a hirdetményi eljárásnál állított mulasztásból következtetett jogosultsága elenyészvén, a semmitőszéki határozattal túlhaladott állásponttá válván, ez idő szerint azon lényeges kérdések döntendők el vajon elsőrendű alperes kellően igazolta-e végrendeleti örökösi minőségét, vagy pedig összes alperes igénylők beigazolták-e E. szül. H. Teréziához való rokonságukat, vagy ezeknek hiányában a kérdéses hagyaték szállományt képez. Az elsőrendű alperes által a periratokhoz csatolt 1875. jun. 8-án kelt U. Jakab, R. Lipót és B. Sándor által kiállított bizonylat szerint néhai E. Gáborné. szül. H. Terézia mult 1858-ik év április hó 7-én minden létező ingó és ingatlan vagyonát a bizonylatot aláirt egyének mint végfendeleti tanuk együttes jelenlétében szóbelileg elsőrendű alperesre hagyományozta, mely szóbeli végrendeletet a bizonylatot kiállított tanuk Írásban foglalva elsőrendű alperesnek kezéhez is szolgáltatták, ezen okmány azonban M. Miklós által erőszakosan összetépetett. Ezen bizonylatnak, illetve a végrendeletnek megdöntésére felperes első sorban megtagadja a végrendelkezés tényét, továbbá a bizonylat valóságát, s a mégis létezhető végrendeletet külső és belső hiányok miatt, mivel az 1715. 27-ik §-a szerint nemesi végrendeletekhez 5 együtt jelenlevő tanú szükségeltetik, belső hiány miatt, mivel a végrendelet keltének idejében végrendelkező mint