Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

ii9 nyilvánosak személyes tekintélyének vélt megsértése miatt, követ kezöleg törvényellenesen eszközöltette, Sz. Joszim jogos önvédelmet gyakorolt, ha Z. Pált az ez által kezére ejtett pálczaütés követ­keztében valóban megfogta, s akként az előbbi által megkezdett tettlegességet tettlegességgel viszonozta; mert ütlegeket nemcsak nem köteles senki a hatósági közegtől eltűrni, de az olyan közeg akkor, midőn hivatali működését veréssel kezdi meg, nemis hiva­taloskodik, hanem garázdálkodik. Hogy ilyen körülmények közt M. M. a Z. Pál által ellene is kiejtett és a csendőr lődözésével támogatott korcsmabeli elfoga­tási parancs foganatosításával megfutamlás által kitérni igyekezett, ez Z. Pált semmiképen sem jogosította fel arra, hogy azt saját házában csoportosan támadja meg, abból kihurczoltassa, börtönből megszökött gonosztevőként az utczákon kergesse, s minden áron való kézrekeritése végett egy harmadik békés polgár házát is megrohanja és megmotoztassa, ugy mint mindezeket T. Sz. Julis, Markó, Isztirka és Szafka tanuk vallomásai szerint, valóban tette ; jóllehet, hogy M. Milán községbeli családos lakos lévén, nemcsak megszokásétól tartani nem lehetett, de űzőbe vétele is egyáltalá­ban annyira indokolatlanul történt, miként a vizsgálati iratok sze­rint később, midőn előállításának mi sem állott útjában, kérdőre sem vonatott. Z. Pálnak ezen a korcsmában kezdett és éjjeli időben több órán át folytatott erőszakoskodása a személves szabadság és a házjog megsértésének tényálladékát is oly nyilvánvalóan állapítja meg, miszerint azon esetre, ha a mbtk. hatályba lépte után követ­tetett volna el, az okvetlenül e törvény 193. és 199. §-ainak szi­gora alá esnék és pedig annál inkább, mivel saját beismerése szerint az üldözése elöl menekült M. Milán házát nem azért rohanta meg, hogy abban elhalaszthatlan rendőri functiót gyako­roljon, hanem azon okból, hogy M. Milánt az irányában állító­lag kifejezett valami fenyegetés, következőleg ismét vélt szemé­lyes megsértés miatt feleletre vonja. S. Janó csendlegényt a felelősség azon üldözésért és elfo­gatásért, melyeket közvetlen felebbvalója, a biró parancsa folytán teljesített, nem terheli ugyan, ellenben ugyan a saját személyében icövetetl cl hivatali hatalommal való visszaélést az által, hogy önön-

Next

/
Thumbnails
Contents