Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

XII 157' A csatornázási és járdakövezési községi illeték személyi tartozást képez és csak attól követelhető, kire kivetve lett, nem pedig az ezen községi illetékkel telekkönyviig terhelt ingatlan bármely ké­sőbbi tulajdonosától. — A tartozatlanul megfizetett ilyen illeték visszakövetelése iránti per a bíróság hatáskörébe tartozik.— A visz­szafizetett illetékkel jár-e kamat is? -- --- --- .... --- --- — Végrehajtási törvény. i. Ha az 1881. LX. tcz. hatályba lépte előtt beadott végrehajtási kér­vény ezen törvény életbeléptekor még elintézve nem volt, a kért végrehajtás elrendelésére azon bíróság lesz illetékessé, mely arra az 1881. LX. törvény rendeletei szerint hivatva van--- -— -— — ­10. A bérbeadónak törvényes zálogjoga nemcsak a tőkekövetelésre s annak kamatjára, hanem mindazon költségekre is kiterjed, me­lyek magának a tőkekövetelésnek törvény utján érvényesítése és biztosítása folytán felmerültek — ... .— --- — — — 11. Midőn a végrehajtás közpénztárból felvehető követelésekre vagy bírói letétbe helyezett összegekre vezettetik, csupán annyiban van az 1881. évi 60. tcz. 2. és 18. §-ainak átalános szabályai alól a 84. §. szerint kivétel, hogy a kiküldött kirendelése mellőzendő s a foglalásról a pénztár és annak felettes hatósága a végrehajtást elrendelendő végzésbe foglalandó meghagyás által értesitendő ; a további eljárás azonban, jelesen a lefoglalt pénzbeli követelésnek végrehajtató részére való utalványozása a végrehajtás foganatosí­tására illetékes biróság teendői közé tartozik . — ... 15. Jogszerűen bebizonyítva lévén, hogy végrehajtást szenvedett mint vő igénylő felperes házánál ideiglenesen tartózkodik, az igénylő felperes házában és udvarán talált ingók felperes tulajdonainak tartandók, és ezen törvényes elővélemény ellenében elsőrendű alperest terheli annak beigazolása, hogy a részére lefoglalt tárgyak a végrehajtást szenvedett tulajdonai — — — --- — — --­17. Elsőbbségi bejelentvénynek, mely még 1881. év deczember hóban, illetve pótlás után 1882. január 12-én adatott be a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél, és melynek tárgyalására ezen biróság az 1881. évi LX. törvényczikk hatályba lépte előtt határ­napot nem tűzött ki: elintézésére nézve az id. tcz. 256. §. d) pont­jánál fogva ezen törvény szabályai alkalmazandók, minélfogva az ily elsőbbségi ügy elintézésére nem a kir. kereskedelmi és váltó­törvényszék, hanem a budapesti V. kerületi királyi járásbiróság van hivatva --- --- --- --- — —- -- --- --- ... --- --­18. Ha a közjegyzői okmányban, mely szerint igénylőnő férjétől ingó­kat vett, említés nem tétetik arról, hogy az abban felsorolt ingó tárgyak igénylőnőnek tényleg át- és birtokába is adattak volna, e nélkül a tulajdon megszerzettnek nem tekintethetvén, az ily köz-

Next

/
Thumbnails
Contents