Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam II. kötet (Budapest, 1882)

03 ott lelt ruhanemüeket felnyalábolta és Sz. Jánosnak az utczára kidobta, de midőn az ablakon kimászott, Sz. János a ruhane­müekkel már eltűnt. Sch. Viktor ezen beismeréséhez a -vizsgálat és tárgyalás során is ragaszkodott azon jelentéktelen eltéréssel, hogy az elidegenített ruhadarabok nem a levetkezök szokása sze­rint egymásra rakva, hanem egy köténybe batyuzva hevertek az asztalon, s azonfelül bevallotta, hogy a lopás után néhány nappal Sz. Jánossal találkozott az utczán, a mikor ez ugy nyilatkozott, hogy az egész batyu 40 — 50 krt sem ér. Sz. János ugy a vizsgálat, mint a tárgyalás során határozottan tagadta a tettességet, tagadta, hogy Sch. Viktort ismerné, s ennek vádaskodását önmagának ellentmondólag, bosszúállásnak igye­kezett feltüntetni, a bosszú okául azt hozván fel, hogy Sch. Vic tort egy izbeni tolakodása miatt megütlegelte. Mindezek alapján Sch. Viktort beismeréséhez képest, Sz. Jánost pedig az előbbinek a fenforgó körülményekkel egybevágó s töredelmes jellegű vallomása szerint s figyelemmel a btk. 70. §-ára az itélet értelmében bűnösöknek felismerni kellett. És pedig Sz. Jánost különösen azért, mert tagadása czáfo­latául szolgál, hogy a lopás idejébeni hol tartózkodását igazolni nem képes, a mihez járul, hogy letartóztatása előtt saját vallo­mása szerint rendes foglalkozás és lakás nélkül szűkölködött. A büntetés kimérése a btk. 92. §. alkalmazásával a btk. 340 és 341. §§-on alapszik, miután nyomatékos enyhítő okokat ké­peznek a kár csekélysége, továbbá azon panaszos vallomásával ugyan ellenkező, de a lopás véghezviteli módjához egyedüli ma­gyarázatot szolgáltató és Sch. Viktor vallomása által támogatott körülmény: hogy panaszos az egyik utczai ablakot éji időre nyitva feledvén, a lopás bűntettére gondatlanságból alkalmat szol­gáltatott. Figyelembe vétetett továbbá, hogy vádlottak eddig bün­tetve nem voltak, hogy Sch. Viktor a 18 éves életkort sem haladta meg, s végre hogy Sz. János cselekményének foglalkozás nélküli nyomora képezte rugóját. Vádlottak részéről ezen itélet ellen bejelentett felebbe­zése folytán a bpesti kir. itélő tábla : A kir. tszék Ítéletét Sch. Vik­tor másodrendű vádlottra vonatkozólag annak indokaiból hely­benhagyta, ellenben Sz. János elsőrendű vádlottra nézve megvál-

Next

/
Thumbnails
Contents