Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

64 lott a B. T. K. 333. §-ába ütköző s a 336. §. 3. pontja értelmében minősülő lopás bűntettében mint tettes nyilvánittatik bűnösnek. Indokok: K. Márton vádlott ellenében, saját beismerésén kivül egyéb bizonyíték föl nem merülvén, bűnösségének kérdése csupán ennek keretén belül bírálandó me^. Ezen vádlott pedig csupán azt ismerte be, hogy a lopás megtörténtét látta, s ennek daczára ezt sem meg nem akadályozta, sem föl nem jelentette. Habár ezen mulasztása, tekintve főleg a meglopotthoz való viszonyát, erkölcstelenséget képez, büntethető cselekménynek azonban nem minősíthető, mert ugy a tettesség, mint a bünrészesség fogalmához a B. T. K. 70. illetőleg 69. §-ában előirt kellékeket nélkülözi. L. István vádlott saját beismerése szerint, a lopás elkövetésébe nemcsak beleegyezett, hanem a lopás színhelyén a H. József által az ő tudtával és beleeg}ezésével kihozott búzát hozni és kocsira tenni segitett, s igy annak elkövetésénél tettleg közreműködött, hogy pedig a búzához elsőrendű vádlott csakis bemászás, s igy a B. T. K. 336. §-ának 3. pontjában leirt módon jutott és juthatott, szintén tudta. Annak megjegyzésével, hogy L. István cselekménye a B. T. K. 336. §-ának 7. pontja alá, a 74. §. folytán nem esik, büntetését úgy annak nemére, mint mérvére nézve változatlanul, illetve helybenhagyni azért kellett, mert a lopásban való részvéte csekélyebb mérvű volt, a kár teljesen megkerült, s a tettet bortól mámoros fővel követte e'. Ezen nyomatékos enyhítő körülmények ellenében snlyositók föl nem merülvén, büntetése kimérésénél irányadóul a B. T. K. 341 §-a alapján volt helybenhagyandó. A kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék: K. Márton vádlottra vonatkozólag a másodbiróság ítélete megváltoztatásával az eljáró kir. törvényszék Ítélete megváltoztatásával az eljáró kir. törvényszék ítélete hagyatik helyben. L. István bűntettének minősítésére nézve mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztatik s nevezett vádlott a kérdéses betöréses lopásban mint bűnsegéd részesnek mondatik ki, s ezért büntetése hat havi börtönben megállapíttatik. Indokok: K. Márton nem hozta tagadásba, mikép elsőrendű vádlott kinyilatkoztatván, hogy gazdájuk malmába megy abrakért, tudomással birt a lopás szándékáról, s habár a lopás szol-