Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

34 keresk. és vtszék mint kereskedelmi bíróság 1880. évi november 12-én 77227. sz. a. következőleg itélt: Alperes H. Mihály köteles felperes budapesti bankegyesület részvénytársaságnak 245 frt tökét stb. megfizetni. Indokok : A D. alatti nem kifogásolt nyilatkozattal bebizonyíttatott, hogv H. Mihály alperes a pesti népbank kebelében alakított hiteltulajdonosok egyletéhez csatlakozván, s a pesti népbank alapszabályait magára nézve érvényeseknek elismervén, az alapszabályok 31. §-a értelmében a többi hiteltulajdonosokkal egyetemlegesen arra kötelezte magát, hogy 700 frt. hitele után a biztositékkép befizetett 5 °/0 -on felül a netán bekövetkező veszteségek fedezésére reá eső aránylagos részt pótolandja. Az alapszabályok 22. §-a 2. pontja értelmében a pótfizetési összegek megállapítása a hitelegyleti választmány hatásköréhez tartozván, ezen választmány, mely a C. alatti jegyzőkönyv szerint 10 választmányi tag, mint szavazó, és Sch. Ármin bankintézeti igazgató mint előlülő jelentése által az alapszabályok 23. §-ának megfelelőleg volt alkotva, a veszteséget a megvizsgált és helyesnek talált 1875. évi mérleg alapján 237,282 frt 32 krban, az egyes tagok pótfizetési összegét pedig az 500,000 frt hitelmagassághoz aránylag minden 100 frtnyi hitel után 35 frttal állapította meg, a mely járulék alperesnek 700 frt hitele után 245 frtot tesz ki. Ezen jegyzőkönyv, mint az egylet tisztviselői testülete által alapszabályszerü hatáskörében felvett okmány az alperest terhelő pótfizetési összeg mennyiségére nézve, teljes bizonyítékot képez, s ennek bizonyító erejét alperesnek abbeli tagadásai, hogy az 1875. év végéig veszteségek merültek fel, hogy ezek a fentebb jelzett 237282 frt 32 krban s az egyes tagok pótfizetési aránya 35 °/0 -ban állapíttattak volna meg, hogy mindez helyes kiszámításon és kivetésen alapul, s végül, hogy a hitelegyleti választmány a C. alatti jegyzőkönyv keltekor 1876. évi szeptember 9-én határozatképes és pótfizetések kivetésére jogosítva lett volna, miután azt, hogy a C. alatti jegyzőkönyvben kijelentett személyek választmányi tagok nem voltak, nem is állította, az állítólagos más választmányi tagok neveit meg sem említette, s ekként ezen okmánynak tartalmát meg nem czáfolta, nem gyöngíthetik sem