Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

XXVIII Lap Életbeléptetési törvény. 137. Kihágási ügyben hozott másodbirói felmentő Ítélet ellen nincs további felebbezésnek helye. — — --- --- --- --- --- --- 28i Bűnvádi eljárás. 16. Ha vádlott az itélet-hirdetéskor a bírói határozatban megnyugszik, ezen elhatározását később vissza nem vonhatja --- — --- --- 32 17. A K. B. T. K. 53. §-ára alapított vádfeljelentésre mindaddig határozat nem hozható, míg az anyakönyv vagy ennek hiteles kivonata a bíróság által a bevezetés helyességére nézve meg nem vizsgáltatott - — — — — — — — -- — 32 44. Ha a bűnvádi eljárás a sértett fél indítványának visszavonása folytán megszüntettetik, a sértett fél köteles a felmerült eljárási költséget megtéríteni .- --- —- -— --- --- --- --- --- --- --- 87 55. Egy harmadik közbenjárása mellett létesült adásvételi ügyletre vonatkozólag a polgári per eldöntésének fő kérdését az képezvén, hogy azon közbenjáró által elkövetett csalás következményeit melyik fél tartozik viselni : az az ellen megindított bűnvádi eljárás befejeztéig a polgári perbeli eljárás felfüggesztendő.— .-- — --- --- --- 113 56. A curia a főbenjáró bűntettek esetében súlyosabb minősítést adhat a cselekménynek, mint a milyet annak az alsó biróságok adtak, a büntetést a kir. ügyész indítványára való tekintet nélkül hivatalból felemelheti s a büntetési nemet is súlyosabbra változtathatja. — 114 57. Az ügyvédi képviseletből felmerült költségek megtéritendők-e a bűnvádi eljárásban? -_- --- --- --- --- — --- --- 116 73. Ha a magánvádló az ügy tárgyalásához sem személyesen,sem meghatalmazott által nem jelent meg, ugy tekintetik, hogy vádját kifejezetten visszavonta és az újra felvételt többé nem kérheti. (Igazságügy-miniszteri rendelet 108. §.) -__ __- --- --- --- --- — 145 75. Elévülés esetén a bűnvádi eljárás mindig végzésileg szüntetendő be. 148 79. A vizsgálat megindítását elrendelő határozat ellen az 1880 : XXXVII. törvénycz. 45-ik §-a szerint felebbvitelnek helye nincs. E tekintetben az előnyomozás elrendelése egyenlőnek vétetik a vizsgálat elrendelésével .-- ... ... ... _„ .__ ... 155 80. A btk. 264-ik §-ának 3-ik pontja rendeli ugyan, hogy az állitások bebizonyításának még a sértett fél beleegyezésével sincs helye, ha az állított tényre nézve jogérvényes megszüntetési határozat hozatott, melynek az esküdtszék általi bírálata s mintegy fölülvizsgálata meg nem engedhető : ebből azonban nem következtethető, hogy okiratok felolvasása és tanuk kihallgatása azon czélból s azon korlátok között se engedtessék meg, hogy a vádlott azokból érveket meríthessen az általa elkövetettnek állított sajtóvétség beszá-