Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

176 szerű nyugtát követelni jogában állott és a felperes által felmutatott nyugtával megelégedni nem tartozott; tekintve, hogy alperes fizetési szándékát kellőleg igazolta, sőt a fizetést teljesítette is birói kézhez adással : felperesnek figyelmet nem érdemlő ellenvetéseinek mellőzésével, őt alaptalan keresetével elutasítani és mint nyilván alaptalan perlekedőt a perköltségekben marasztalni kellett. Felperesnek felebbezése folytán a kir. tábla 1881. máj. 3-án 10528. sz. a. következő ítéletet hozott : A neheztelt elsöbirósági ítélet megváltoztatik és alperes tartozik felperesnek 175 frtot járulékaival és perköltségeivel együtt megfizetni. Indokok : Tekintve, hogy alperes tagadásba nem vonta azon felperesi állítást, hogy szerződés szerint a kereseti összeg felperes lakásán Bogláron volt fizetendő; tekintve, hogy a B. alatti nyugtatványban ugy a jogczim valamint az időtartam, melyre a fizetés teljesíttetett, benne foglaltatik, ennél többet pedig alperes nem követelhetett, minek folytán felperes jogosan tagadhatta meg más nyugtatvány kiszolgáltatását a nélkül, hogy alperes a szerződéstől eltérő módon a bérfizetést teljesíthette. Ezekkel szemben pedig alperes a kereseti haszonbérösszeget az eljáró bíróságnál birói letétbe helyezni jogosítva nem lévén, alperest az eljáró bíróságítéletének megváltoztatásával szerződésszerű fizetésre kellett kötelezni. Alperesnek felebbezése folytán a kir. Curia 1882. jan. 27. 7964. sz. a. következő ítéletet hozott: A kir. tábla ítélete az abban felhozott indokokon túl helyben hagyatik még azért is, mert alperes maga sem állította, hogy felperest felszólította volna, miszerint a B. alatti nyugtában az alperes, mint fizetést teljesítő nevét tüntesse ki, hanem azzal védekezett, hogy felperes a kereseti összeget csak mint részletfizetést kívánta nyugtatni, ezen állítása pedig a B. alatti nyugtatvány által meg van czáfolva.