Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

169 Mindkét fél felebbezése folytán a budapesti kir. itélö tábla 1881 -ik évi július 18-án 18765. sz. a. következő Ítéletet hozott: Vádlottnö büntetlen előéletére való tekintettel 20 frtnyi pénzbüntetésre ítéltetik. Panaszlottnak további felebbezése folytán a magy. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék 1881 évi deczember 28-án 11033. szám alatt következőleg itélt: Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztatik, D. Katalin panaszlott a becsületsértés vétsége és következményei alól felmentetik. Indokok : Panaszlottnak tagadásával szemben, a panaszolt becsületsértés bizonyítottnak nem tekinthető, mert F. Karolina és B. Marcsa tanuk tanúsítják ugyan, hogy vádlott panaszlóról a vád tárgyát képező és a becsületsértés vétségét megállapító nyilatkozatot tette; tekintve mindazonáltal, miszerint mindegyik tanú külön-külön időben és helyen történt cselekményt tanusit, e szerint a cselekmény csak egyes tanuknak vallomásával tanusittatik, a mi törvény szerint teljes bizonyítékul nem szolgál : ugyanazért mindkét alsóbb bírósági ítéletet megváltoztatni és panaszlottat a becsületsértés vétsége és következményei alól felmenteni kellett. 87. 1. A passiv ellentállás nem alapítja meg a hatóság elleni erőszakot. 2. A kir. ügyész jogosítva van nyomozást saját hatáskörében is elrendelni. (1881. évi 12677. sz- a-) T. Júlia az ellene foganatosított végrehajtásnál a lakszoba ajtaját kulcscsal bezárta, és a kulcsot nem akarta kiadni. Szidta is a végrehajtót, és a kulcsot tőle erőszakkal elvenni akaró rendőrt hasba rúgta. A végtárgyalásnál gyanuokok merültek fel arra, hogy az egyik községi bizonyítvány tartalma nem való. A kir. ügyész az előnyomozás elrendelését indítványozta, mi felett a kir. törvényszék nem határozott. A kalocsai kir. törvényszék : T. Juliánná, a btk. 165. §-ában foglalt hatóság elleni erőszak bűntettében, mely a btk. 92. §-ára