Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

rendű alperes és A. Mór másodrendű alperes elleni egy taka­rékpénztári betétkönyv tulajdonának megítélése és annak kiada­tása iránti perben az ipolysági kir. törvényszék 1880. június 22-én 1541. sz. a. következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik. Másodrendű alperes ellen keresetének azonban hely adatik és ehhez képest a letétileg kezelt betétkönyvecske ugyanannak kiadatni rendeltetik. Indokok : Felperes azt, hogy elsőrendű alperesnek «]. és A.» czég ellen 1484 frt 10 kr. iránti váltókövetelése 1878. jan. hóban jogszerűen fenállott és hogy ezen követelésére nézve végrehajtási joggal is birt, kétségbe nem vonta. Nem kifogásolta továbbá az ellenirathoz F. alatt csatolt takarékpénztári szabályok valódiságát, különösen ezen szabályok 20-ik §-ának abbeli rendelkezését, mely szerint a betéti könyvben bevezetett jogfentartás esetének kivé­telével a betéti könyv jogszerű birtokosának mindenkor annak előmutatója tekintetik. Ugy szintén nem kifogásolta az ellen­irathoz 2—6. alatt csatolt levelek valódiságát, illetőleg azt, hogy másodrendű alperes a per tárgyát képező betéti könyvet elsőrendű alperesnek 1000 frtnyi váltóösszeg fedezésére adta át, azon kije­lentéssel, hogy azt 1878. évi február hóban okvetlenül visszávál­tandja. Tekintve pedig, hogy felperes kereseti abbeli állítását, hogy elsőrendű alperes tudomással birt arról: miszerint másod­rendű alperes a felperesi egylet pénztárnoka, és hogy e szerint azon egyletnek a kérdéses betétkönyvre való tulajdonát a könyv átvételekor alaposan gyaníthatta, alperes határozott tagadása elle­nében annál kevésbbé igazolta, mert a bűnügyi vizsgálat alkalmá­val már elsőrendű alperes ezen tudomást el nem ismerte, sőt azt felebbezésében határozottan tagadásba vette. Tekintve továbbá, hogy felperes azon kereseti állítását sem igazolta, miszerint má­sodrendű alperes által a kérdéses betétkönyv átadásakor első­rendű alperes a felperesi egylet tulajdonjogáról értesíttetett, mert elsőrendű alperes tagadása mellett másodrendű alperesnek az ellene lefolyt bünvizsgálat folyamán tett azon vallomása önvéde­lem helyzetében nyilváníttatván, az tehát a tkrdt. 193-ik §-a értel­mében sem vétethetik birói figyelembe. Tekintve végre, hogy felperes keresetlevelében önmaga elismeri, hogy másodr. alperes fel­peresi egylet osztatlan bizalmában részesült, ezen bizalom tehát

Next

/
Thumbnails
Contents