Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

IIvény 41-ik §-a értelmében a királyi járásbíróságok hatásköréhez nem is tartozó verekedés kihágását, hanem a mennyiben panaszló sérelmeztetését orvosi látlelettel nem igazolta és hogv a sérülések folytán egészségében valamely zavar ütött volna be, maga sem állítja, jelenben pedig a B. T. K. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségét képezi; és habár annak megtorlására nem a korábbi jogszabályok szerint fentartott polgári eljárás választatott, az életbeléptetési törvény 33. §-a értelmében az, fenyítő uton is elbírálható; ennélfogva vádlottá hivatkozott törvényszakasznak értelmében az elsöbirósági ítéletnek a minősítésre és a büntetésre vonatkozó része megváltoztatásával a becsületsértés vétségében vétkesnek kimondandó, s a B. T. K. 20. §-a 6. pontja szerint pénzbüntetéssel büntetendő. Ezen pénzbüntetés azonban a B. T. K. 53. §-a rendelete ellenére fogházra át nem v Utoztattatott, mert a korábbi polgári eljárás szerint kiszabott pénzbírságok behajthatlanság esetén soha szabadságvesztés büntetésre át nem változtattattak, s a korábbi enyhébb gyakorlat a B. T. K. 2. és az életbeléptetési törvény 33. §-a értelmében fentartottnak tekintendő. Ügyvédi képviselet jelen fenyítő ügyben nem szükségeltetvén, a mennyiben panaszos magát ügyvéd által képviseltette, ebbeli kiadását maga tartozik hordozni, s ennek fizetése alól vádlott felmentendő. Az eljárási költségek az 1880. augusztus hó 15-én 2265. szímú igazságügyi ministeri rendelet 82. § ej pontja értelmében megítélendők lévén, e tekintetben az elsöbirósági ítélet ezen indokokból volt helybenhagyandó. A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék: Mindkét alsóbir. ítéletnek részben való megváltoztatása mellett, vádlott az általa elkövetett becsületsértés miatt, kihágásban mondatik ki bűnösnek, s ebbeli cselekményeért 20 frt pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére két napi elzárásra ítéltetik: továbbá ugyancsak vádlott F. Adára magán panaszlót képviselő ügyvéd részére megállapított 6 frt díj fizetésére is köteleztetik; ezen változtatás mellett egyebekben a másod bírósági ítélet vonatkozó indokainál fogva helyben hagyatik. Indokok : Az érintett pontokban meg voltak az alsóbirósági ítéletek változtatandók azért, mivel a vádbeli cselekmény a B. T. K. 261. §-a értelmében becsületsértési vétséget képez ugyan, miután azonban ilynemű cselekmény az előbbi gyakorlat rendén