Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam I. kötet (Budapest, 1882)

'0.5 lenes törv. szab. q. §. az özvegyi öröklési jogot szemben a 15. §. rendelkezésével, nem érinthette ; végre mennyiben az özvegy nőt az I. r. 67. ez. 2. §. 98. cz. 1. és 5. §§. a 102. ez. stb. szerint addig, mig férje nevét viseli, lakás s illő tartás illeti s e joga a hitbértöl külön álló s azzal ki nem elégíthető, s e törvények a nemesekkel egyenlőknek tekintett sz. kir. városi polgárok s azok javai tekintetében érvényben állanak, felperesnö közszerzeménv, özvegyi öröklés és özvegyi jog megállapítására irányzott keresete megállapítandó. Kimutatva lévén az e perhez csatolt hagyatéki iratok közt eredetben meglevő hagyatéki leltárral, hogy id. B. Gábornak készpénz, ingóság és követelésekből álló vagyona 4328 frtot tesz, az alperes által az ellenirathoz 2. sz. a. csatolt s felperesnö által nem kifogásolt leltárral és osztályos egyességgel pedig, hogy néhai id. B. Gábornak felperesnövel házasságra lépése előtt az ingatlanokon kivül 805 írt érték képezte vagyonát, melyből azonban 800 frt ugyanazon okmány szerint is kétségesnek lévén kitüntetve, hogy ezt, valamint az alperes által ugyancsak elleniratában emiitett 400 frt zálogsommát néhai idősebb B. Gábor a felperesnővel való házassága tartama alatt megkapta volna, felperesnö tagadásával szemben alperes lett volna köteles bizonyítani, melyet azonban nem tévén, ez összegek a hagyatéki tömeg értékéből a házasság előtti vagyonmennyiség kiegészítése tekintetéből le nem vonhatók ; mig ellenben az alperes által szintén elleniratában felhozott s egyedül néhai. id. B. Gábor tulajdonát képezett s a felperesnővel való házasság tartama alatt 850 frtért eladott kaszálónak a házasság előtt megvolt vagyon értéke valóban csökkenvén, ez érték a meglevő vagyontöbbletböl, miután az, vajon hova tette az örökhagyó e kaszáló árát, nem is állíttatván, hogy más meglevő vagyon szerzésére fordíttatott volna, felperesnőre nem tartozhatik, s igv az e tekintetben felajánlott főesküvel való bizonyítás mellőzendő, levonásba hozandó s e szerint azon vagyon értéke, melyből felperesnö közszerzemény czimén részt követelhet, 3478 frtot tevén, annak fele 1739 frt azon összeg, mely felperesnönek e czimén a hagyatéki vagyonból kiadandó, nem képezhetvén vizsgálódás tárgvát, ha vajon a követelések mind bevehetők-e, mert azok behajthatlanságH avagy csak kész volta is, azt állító alperes által bizonyítva nincs; de különben is, miután alperes az összes