Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)
53 gyilkosságra nemcsak h.itározott, hanem egyenesen az élettől való megfosztást megfontoló ós ennek kivitelét megállapított szándék kőveteltetik : ez okból vádlott cselekménye, a 278. § ban meghatározott lényeges ismérv, a megölésre irányzott egyenes és előre megfontolt szándék hiányában, gyilkosságnak nem volt minősíthető. Minthogy azonban a cselekmény, a vagylagos elhatározás daczára Í3, annálfogva, hogy a pénz megtagadása esetére vádlott D. Sámuelnek megölését elhatározta, ós azt véghez is vitte, a B. T. K. 27 9. §-a súlya alá esvén, és szándékos emberölést képez, ez okból erre vonatkozólag a másodbiróság Ítéletét helybenhagyni kellett. Meg kellett azonban változtatni mindkét alsóbb biróság ítéletének a rablási kísérletre vonatkozó részét. Kétségtelen ugyan, miként vádlóit szándoka arra volt irányozva, hogy sanyarúit vagyoni helyzetén bármi módon, ha szükséges, erőszak alkalmazásával is segítsen, vagyis vádlott a rablás elkövetésére is el volt határozva ; de minthogy a rablás a vagyon ellen irányzott büntettet képezi és a B. T. K. 344. §-a szerint, idegen ingó dolognak, a személy elleni erőszakkal vagy fenyegetéssel eltulajdonitási szándékkal való elvétele által van bevégezve: ez okból annak kísérlete az idegen ingó dologhoz való nyúlás, vagy a személy elleni erőszaknak az elvétel czéljából való megkezdése nélkül nem foroghat fen. Minthogy pedig a jelen esetben, a személy elleni erőszak már magában véve egy, a rablásnál súlyosabb büntetendő cselekményt képez: ez okból az eröszakot magát, még egy külön bűntett alkatelemévé, és igy egy bűntettből még egy másik bűntett kísérletét is képezni nem lehetett. De minthogy továbbá vádlott ellen nem bizonyult be, hogy, eltekintve a megöltnek személye ellen már a szándékos emberölés megállapításánál teljesen beszámított erőszaktól, annak vagyonához hozzányúlt volna: hogy tehát az idegen dolog elvételét megkezdő cselekményt foganatosított volna ; és e szerint rablási szándéka, a rablás tényálladékát képező külön tettben nyilvánult volna; és minthogy végre a felhozottaknál fogva a vádlott ellenében megállapított bűntett ismérvei, mindazon külcselekvéseket teljesen kimerítik, melyeket vádlott a kérdéses időben és helyen foganatosított; és e szerint nem maradt fen oly külcselekvós, mely a szándékos emberölésen tul menve, egy másik bűntettnek képezné lényeges tárgyi elemét: ez okból nem foroghat fen tárgyi bűnhalmazat, a rablás kísérlete nem volt elfogadható.