Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

115 tába, jelen per tehát ezen szerződós szelleméből volt elbírálandó. Tekintetbe véve azt, hogy azon állítólagos mulasztások, elnézések és tévedések, melyeket alperes felperes terhére akképen hozza fel, hogy felperest a szolgálatból azonnal is elbocsáthatta volna, tudniillik a nélkül, hogy felperes a felmondási időre igényt támaszthatna, még ha beigazoltatott volna is, miután azok nem tartoztak és tartozhat­tak — mint könyvvivönek — a munkaköréhez, bizonyítást nem igé­nyeltek ; miért is e tárgyban a bizonyítási eljárás, sem a tanuzás, sem az eskü által kiterjeszthető nem volt. Azon ténybeli körülmény pe­dig, hogy alperes reggeli 8 óra helyett 9 órakor ment az irodába, bizonyítást szintén nem kívánt, mivel ezzel szemben azt kellett volna alperesnek igazolni, hogy e miatt alperes könyvvivői teendőit nem teljesítette, és nem teljesíthette, azt pedig nem is állította, tehát a főeskü e tárgyban nem volt megitélbető. Ily körülmények között, a tanuhailgatás sem foglalhatott helyet, és pedig a hivatolt tanuk kihallgatása annál kevésbbé volt elrendelhető, mivel a tanuk jelen ügyben mint iparhatóság bíráskodtak, alperes tehát nem a tanuk kihallgatása által, hanem okmányszerüleg lett volna köteles állításait igazolni, s a tanuk tanuzmánytételre az előadott indok szerint nem is kötelezhetők. Mindezek előrebocsátásával az képezte tehát a kér­dés tárgyát : vajon alperes az 1880. augusztus hó 16-án felmondott-e és hogy november 11-én e miatt hagyta el felperes az alperesi szol gálatot ? Minek begyőzésére alperes egyéb bizonyítékot, mint a megkínált föesküt felhozni képes nem lévén, mit felperes elfogadott, az részére megítélendő volt. Minek le- vagy le nem tételétől volt fel­tételezendő a felperesi kereset megítélése vagy elutasítása. Az A. alattiban a 3 havi felmondási idő kiköttetvén, az eskü letétele ese­tében ehhez mérten volt alperes marasztalandó. Alperesnek felebbezése folytán a kir. tábla következő ítéle­tet hozott: Az első bíróság ítélete az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. Alperesnek felebbezése folytán a legfőbb ítélőszék 1881. évi július 7. 416. sz. a. következő ítéletet hozott: A budapesti kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok : Miután alperes védekezését azon körülményre fek­teti, hogy felperesnek 1880. augusztus 16-án felmondott: ebben annak beismerése rejlik, hogy maga alperes sem tartotta felperes mulasztásait olyanoknak, melyeknél fogva felperes a ker. törv. 59. §-a értelmében felmondás nélkül azonnal elbocsátható lett volna. h*

Next

/
Thumbnails
Contents