Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVIII. folyam (Budapest, 1882)

108 A kir. törvényszék könnyű testi sértés vétsége miatt vádolt H. József és H. Sándor ellen hozott ítélete azon változtatással, hogy a vádlottak ellen kiszabott fogság a m. btk. 26. §. nyomán fogházra változtatik, ennek tartama pedig a m. btk. 2. §-hoz képest, fejen­ként 2 havi időre leszállittatik, egyebekben az Ítélet helybenha­gyatik. Indokok : Jóllehet vádlottaknak tette, az elkövetéskor fenál­lott fenyítő gyakorlat szerint börtönnel fenyitendett szülebántalma­zás bűntettét képezte. Minthogy azonban a hatályban levő m. btk. 301. és 302. §§. szerint vádlottak cselekménye fogházzal fenyitendő vétséget, tehát enyhébb minősítés alá eső tettet képez: ez okból figyelembe véve a m. btk. 2. §-t, annak alapján az elsőbiróság ítéleté­ben kimondott minősítés helybenhagyandó, ellenben a fogsigbüntetés fogházra volt változtatandó, végre annak tartama, a korábbi gya­korlat, ugy vádlottak feddetlen előéletük figyelembe vétele mellett fentjelzett irányban volt leszállítandó. Mindkét vádlottnak felebbezése folytán a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. évi jul. 21. 5423. sz. a. következőitéletet hozott: Mindkét alsóbirósági itólet a büntetésre vonatkozó részében megváltoztatik, és a vádlottakra kimért büntetés 4 havi fogházban állapittatik meg, ily változtatással egyebekben a kir. táblának Íté­lete vonatkozó indokaiból helybenhagyatik. Indokok: Vádlottak büntetése figyelemmel a m. btk. 302. §. 2-ik bekezdésére a fenebbi mórtékre volt felemelendő, már azért is, mert ezen törvény az elkövetése idejében fenállott joggyakorlathoz képest enyhébb intézkedést tartalmaz. 45. A hagyatékhoz tario/.ó ingóságok az örökösöket természetben illetvén, a mennyiben azok természetben meg nem oszthatók, az egyes örökösük örökségi illetményüknek kielégitte­tését nem az ingóságoknak leltárilag felvett értékéből, hanem a vagyonközösség meg­szüntetésével az e végből megtartandó nyilvános árverésen befolyt vételárból követelhe­tik, és az árverés mellőzésére nem szolgálhat indokul azon körülmény, hogy az ingósá­gok csekély értékére való tekintettel az árverés az örökösök hátrányára lenne. (1881. julins 19. 3565. sz. a.) A szegedi kir. polg. tszék előbb Verböczi József utóbb Tóth Imre ügyvéd által képviselt H. Lajos, H. Károly, H. János és id. H. János felpereseknek, Jenéi Imre ügyvéd által védett H. Ferencz alperes ellen a mvásárhelyi feloszlatott kir. tszék előtt beadott ren-

Next

/
Thumbnails
Contents