Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)
18 Ily körülmények között pedig Sz. Voin alperesnek, Gy. Lyubomir alperes-társ közti jogviszonya felperes jogait nem érinti és annak érvényesítését nem hátráltatja. Alpereseknek felebbezése folytán a budapesti kir. itélö tábla 1880. évi jun. 15. 3318. sz. a. következőleg itélt : A királyi törvényszék ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes mint a fent megjelölt osztatlan ingatlanok Vs részének tulajdonosa, az azokat kizárólag használó tulajdonos társai ellenében saját jutaléka arányában, az elvont tiszta haszon megtérítését követelni jogosítva volna ugyan; mindazonáltal, minthogy keresetét nem erre intézte, hanem a termést tulajdonának kimondatni és alpereseket kárának megfizetésében marasztalni kérte; a termésre azonban, melynek előállításához felperes hozzá nem járult, s melyre nézve alperesek tagadása ellenében azS sem bizonyította, hogy r.z mind egyedül a peres osztatlan ingatlanokon állíttatott elő, felperesnek a tulajdoni jogot megitélni nem lehetett, állítólagos kárát pedig felperes egyáltalában ki sem mutatta. Felperesnek felebbezése folytán a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881 jan. 10. 10195. sz. a. következő ítéletet hozott : Tekintve, hogy I-ső rendű alperesnek elleniratilag előadott azon védelméhez, hogy felperest a keresetileg követelt Vs rész termés már csak azon oknál fogra sem illetheti meg, mert felperes az ingatlan megmunkálásához, a magadáshoz és egyéb ellátási költségekhez és az ingatlant terhelő adó ós egyéb terhek viseléséhez hozzá nem járult, a ptkrts 112-ik §-a értelmében, a nem védekező a Il-od rendű alperes is hozzácsatlakozottnak volt tekintendő; tekintve, hogy felperesnek a tarrasi 15. sz. a. telekjkönyvben foglalt ingatlan Vs részének a többi telekkönyvi tulajdonosokkal való közös birtoklásához, illetve annak Vs rész erejéig tiszta hasznához van joga, de az alperesek munkájából származott termésből felperes az Vs részt természetben nem követelheti: a budapesti kir. tábla ítélete helybenhagyatik.