Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

264 ben is, ha eme kihágások egyes részére nézve a büntetés kiszabásának, a bekövetkezett elévülés folytán helye nem lehetne. — Tekintve, hogy a seradó minden egyes serfőzet feldolgozása eló'tt a hütőbáidtába eresztett serié után fizetendő illetőleg beszedendő ; tekintve továbbá, hogy a seradóról szóló pénz. törv. és szab. 7. füzetének 62. §-ában hivatkozott 1868. XXÍ. tcz. 86. §-a az 1876. XV. tcz. által hatályon kivül helyeztetett, és ez utóbbi törvény 68. §-a szerint az egyenes és közvetett adók elévülnek, ha azok az adótárgy keletkezésének napjától számitva öt év alatt ki nem vettetnek: ugyanazért a seradó is, az adótárgy keletkezésének, vagyis az egyes serfőzetek időpontjától számítva öt év alatt évül el. — A pénz. törv. és szab. 7. füz. 67. §-ának azon rendelkezése mellett, hogy az apadás és fogyatkozás, melynek a munka alatt álló ser ki van téve, bejegyzendő azon naptól és azon mértékben, a mikor és a mint az bekövetkezett, és e szerint minimalis serapadási százalék meghatározva nem lévén, a sertermelés terén más serházak után merített tapasztalokból és a sererjedési chemia tudományos elveinek egybevetéséből arra nézve, hogy a serfőző, s illetőleg a serháztulajdonos által éveken át csekélyebb apadási százalék számoltatott el, következtetés nem vonható. — Azon körülmény, hogy a hidegpinczelajstromokhan — iparkönyvekben — kiadásképen elszámolt sermennyiségek az üzleti könyvekben bejegyzett sermennyiségeknek meg nem felelnek, magában véve sertöbbletnek szándékos eltitkolására nézve, arra való közvetlen adatok nélkül, bizonyítéknak el nem fogadható. — Az 1842. évi harminczadhivatali utasitás 519. §-a a jövedéki kihágásokról egyáltalában előfordulható bünrészesség fogalmát és feltételeit meghatározván, e határozatok a serjövedéki kihágásoknál is alkalmazandók. . . 181