Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

226 enyhitő körülmények mellett is a 2-od bírósági Ítéletben megállapított büntetésre itélendők. 109. A hitelező fel van ugyan jogosítva, valamennyi egyetemleges adósait az egész követelés iránt egyetemlegesen perbe vonni, ha azonban már az egész összeg iránt az egyetemlegesen kötelezett adósok közül csak az egyik adóst vonta perbe: mindaddig, inig ezen adós ellen a birói végrehajtást keresztül vitte, más egyetemlegesen kötelezett adóstárs ellen perrel nem léphet fel. (1881 april 22. 766. sz. a.) A n.-váradvárosi kir. jbiróság J. István, G. Ferenczné és társai alperesek elleni 4053 frt tőke és járulékai iránti perében a másodbiróság 48376/879. sz. a. végzése folytán ujabban következőleg itélt: Elsőrendű alperes G. Ferenczné, szül. báró V. Katalin köteles felperesnek a keresetbe vett 4053 frt tökét, annak 1859. april 15-töl folyó 6% kamatát, felperes által felvettnek elismert 69 frt 17 kr. leszámítása után megfizetni. Másod- és harmadrendű alperesek pedig kötelesek tűrni, hogy felperes az elsőrendű alperes ellen megítélt 4053 frt tőke, ennek 1859. april 15-től folyó 6 százalék kamatai erejéig terjedő és 1860. nov. 29-ik rangsorozatu jelzálogos bekebelezés által biztosított követelésre nézve a királydaróczi 22. sz. tjkönyvben ezen másod- ós harmadrendű alperesek nevére felvett birtokból magát végrehajtás utján kielégíthesse. Ellenben negyed- és ötödrendü alperesek Sz. Kálmán és G. Ábrahám elleni keresetével felperes elutasittatik. A bpesti kir. ítélő tábla 1880. szept. 28. 39979. sz. a. következő ítéletet hozott: Az elsőbiróság Ítélete, a mennyiben felperes a 4. és 5. rendű alperesek elleni keresetével elutasittatott, mint nem felebbezett érintetlenül, egyebekben azonban megváltoztatik, és felperes 1., 2., 3. r. alperesek irányában is keresetével mint időelőttivel elutasittatik. Indokok : Habár a hitelező jogosítva van követelésének kifizetését az egyetemlegesen kötelezett adósok bármelyikétől követelni s azokat együttesen perbe vonni, mindazonáltal oly esetben, a midőn hitelező az egész követelésének kifizetése végett az egyetemlegesen kötelezett adósok közül csak az egyiket vonta perbe, a hitelezőnek nem áll többé jogában ezen per folyama alatt ugyanazon követelés miatt a másik egyetemlegesen kötelezett adóst külön keresettel megtámadni, hanem tartozik az előbb indított per eredményét bevárni, és csak annyiban a mennyiben ezen perben követelése ki nem elé-