Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

210 Sz. Ferencz a szándékos emberölén bűntettében bűnösnek kimondatik s befogatásától számítandó 12 évi börtönbüntetésre ítéltetik. Indokok : — — Vádlott által előadott azon tényállásból, hogy a f. évi april 22-én feleségével 2 ló és kocsi eladása miatt összeperelvén, s midőn elhalt K. Erzsébet azt nyilatkoztatta ki, hogy ha vádlott a lovakat és kocsit eladta, akkor elmehet maga is, ő is majd elmegy a merre neki tetszik, vádlott e miatt nejét ütni akarta, az azonban egy kis gyalogszéket hamarább felkapván, vádlottat azzal fejbe ütötte, mire vádlott megdühösödvén, rögtön elhatározta, hogy feleségét agyonveri, mely elhatározásának keresztülvitele végett a szobaajtót bezárván, a nejétől elvett szókkel olyat vágott neje fejére, hogy rögtön földre rogyott, s bogy valósággal meghaljon, a székkel neje fejét addig verte, mig annak fejéből az agyvelő ki nem hullott és a szók el nem törött ; a szándékos emberölés büntette meg volt állapítandó, mert vádlott maga beismeri, hogy a czivódás közben elhatározta, mikép nejét agyonveri, s ezen határozat keresztülviteléhez rögtön hozzá is fogott, mivel feleségót azonnal ütni kezdette, s addig verte mig ez meg nem halt. A büntetés kimérésénél figyelembe volt veendő azon enyhitő körülmény, hogy eddig még büntetve nem volt, továbbá az, hogy a tettet a megelőző czivódás közben feleségének azon nyilatkozata folytán, hogy most már elmehetsz a merre tetszik, majd ón is elmegyek a merre tetszik, határozta el, s végül őszinte megbánást tanúsító vallomása, ellenben súlyosító körülményül volt veendő, hogy az emberölés bűntényét saját nején, kegyetlenséggel párosulva hajtotta végre, mert nem elégedett meg azzal, hogy nejét agyonverte, hanem még holta után rajta bicskával több vágásokat tett, továbbá azon körülmény, hogy azon kijelentés után, hogy most már agyonverlek, nejének életeórti könyörgésére meg nem indult, de sőt mint maga bevallja, oly erővel fogott az agyonveréshez, hogy egy ütésre nejét leütötte. Ezek figyelembe vételével, tekintve még azt, hogy vádlott és neje között a tanuk igazolása szerint folytonos viszály ós verekedés volt, s hogy e miatt vádlott magát a bűntett elkövetése előtt pár nappal fel is akasztotta, de korán rajta éretvén, még életben levágatott, stb. Vádlottnak és a kir. ügyésznek beadott felebbezése folytán a budapesti kir. itólö tábla 1880. deczember 7. 31482. sz. a. következő ítéletet hozott: A kir. törvényszék ítélete oly változtatással hagyatik helyben, hogy vádlott az első bíróság által kiszabott tizenkét évi börtön helyett ugyanily tartamú fegyházbüntetésre ítéltetik.