Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)
177 miért is, minthogy felperes a perben hallgatag beismerte, hogy az 1875. évi október 31-én kiállított adásvevési szerződés alapján az alperes jogelődétől megvett ingatlan tulajdonjogi bekebeleztetését azonnal eszközöltetni semmi akadály fen nem forgott, ennek daczára azonban annak alapján tulajdonjogát csak 187 6 október hó 24-én kebeleztette be, azon közbejött körülmény, hogy J. ós H. czég javára alperes jogelőde tartozása alapján a felperesileg megvett ingatlanra 80 frt töke s járulékai iránti követelés 1876. april 11. telekjegyzőkönyvileg elöjegyeztetett, alperes arra nem kötelezhető, hogy az ilyképen felperes ingatlanára bejegyzett követelés kielégítése által követelését, mely már 1875. évi november 2-án tulajdonává vált törlesztettnek elismerje, annyival is inkább, mivel a jelzett J. és H. csődtömeg elleni követelésnek nemcsak alperes, de még alperes jogelőde ellenében történt megítélése nincs igazolva. Ennélfogva tehát, a mennyiben ennek daczára a J. és H. csődtömeg előjegyzett követelése kielógitéseiil H. Antal ós H. Benedeknek a 6602., 7270/878. számok alatti nagyváradi járásbirósági végzések szerint a felperes által a 201 65. és 20260/876. számok alatt birói letétbe helyezett összegekből 132 frt ki lett utalványozva, ezen kiutalványozott összeget alperes törlesztésül elfogadni nem tartozik. Nem változtatván ezen az, hogy alperesnek a 6602/878. szám alatti kiutalványozási határozat kózbesittetvén, ő az ellen jogorvoslattal nem élt, mivel a jelzett kiutalási határozatból az ki nem tűnik, mintha az alperes terhére hozatott volna. Minélfogva, tekintettel arra, hogy a bekebelezett követelésből alperes saját tartozása kielógitéseiil törlesztettnek csak a 25873/877. szám alatti kiutalási kérelem alapján Cs. Albert ügyvéd által felvett 40 frtnyi alperesi perköltségbeli összeg, és a P. János nagyváradi közjegyző által a 20865/876. szám alatti beadványa szerint alperes átiratási költségrésze hátraléka fejében visszatartott 7 frt 67 krnyi összeg igazoltattak, az alperes jogelődét terhelő J. és H. csődtömegféle kielégített követelés fejében felszámított 132 fri 33 krnyi összeget pedig betáblázott követelése törlesztéséül alperes elfogadni nem kötelezhető, 47 frt 67 krnyi összeg erejéig a felperesi keresetnek helyt adni, ezen felüli össz"g erejéig pedig felperest keresetétől elmozdítani kellett. Felperesnek felebbezése folytán a magyar kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. évi raárczius 23. 12597. szám alatt következő Ítéletet hozott: A budapesti kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítélete hagyatik helyben. Döntvénytár XXVII. \