Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

170 san tagadta meg, hogy tehát oly ok, melynólfogva alperes a kereseti váltó kifizetését jogosan megtagadhatná, jelen perben begyőzve nem lett: a másodbirósági itélet megváltoztatásával az elsöbirósági Ítéletet kellett helybenhagyni. 76. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha a zálogbekebelezési kérvényt felének megbízása nélkül visszavonja és ez által felének követelését veszélyezteti. (1881. máj. 6. 131. sz. a.) A pécsi ügyvédi kamara, G. Miklósnak, Gr. József gyönki ügyvéd elleni fegyelmi ügyében 1881. január 8. 11. szám alatt következőitéletet hozott: Panaszlott Gr. József az 1874. 34. t. cz. 68. §-a a) pontjában körülirt fegyelmi vétségben vétkesnek kimondatik, s büntetésül ugyanazon törvény 70. §. 2. pontja szerint 50 frt birságban elmarasztaltatik. Panaszos kártérítési igényével a rendes perutra utasittatik. Indokok: Panaszlott az ügyvédi rendtartás 68. §. a) pontjában körülirt fegyelmi vétségben vétkesnek volt kimondandó, mert az által, hogy a panaszos megbízásából benyújtott zálogbekebelezési kérvényt visszavonta, anélkül hogy panaszlónak erre vonatkozólag adott beleegyezése igazoltatott volna, meghatalmazásával visszaélt ós ügyvédi kötelességét megszegte, mely kötelességszegés annál súlyosabb, mert ezt akkor követte el panaszlott, midőn a jelzálogul szolgálandott ingatlanra saját tulajdonjogát kebeleztette be, s a vizsgálat folyamán mivel sem igazolta, hogy a már bekebelezve volt hitelezők követeléseit kifizette s hogy ezek kielégítése után a pana* szos követeléseinek fedezésére a vételárból már semmi sem maradt. Ezen felette súlyosító körülmények figyelembe vétele mellett panaszlott a másodfokú fegyelmi büntetéssel volt büntetendő. Panaszlottnak felebbezése folytán a magy. kir. Curia legfőbb itélőszéki fegyelmi tanácsa, 1881. évi május 6. 131. sz. a. következőleg itélt : Az eljáró fegyelmi bíróságnak idézett keletű és számú ítélete felhozott indokainál fogva annyival inkább helybenhagyatik, mert a panaszlott által beadott nyilatkozathoz 2. szám a. csatolt okmányból sem tűnik ki, hogy vádfeljelentő, a nevében panaszlott által beadott zálogjogi bekebelezés iránti kérvény visszavonása és ekként követelésének veszélyeztetésére a panaszlottat megbízta volna.