Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

n megkülönböztetve s világosan kijelölve, hogy a panaszolt, állítólag rágalmazó közlemények és ezekben foglalt egyes sértő kifejezések egyike s másika, a 11. vagy 12. §-ba ütközőnek tekintetik-e a vádló által ? ós igy ezen kifejezésekre s azokban érintett tényekre eljárás tekintetében, a 11. vagy 12. §-nak egymástól ugy a bizonyítás, mint a beszámítás és büntetés tekintetében lényegesen eltérő követ­kezései alkalmazandók-e ? A szükséges megkülönböztetésnek ily felötlő hiánya miatt az ügy kellő tárgyalása lehetetlenné vált és az esküdtekre nézve fogalomzavar veszélye idéztetett elő az irányban, hogy a vádbeli sértő tételek a magánvádló Dr. A.-ra, mint kerületi orvosra s igy köztisztviselőre, vagy ugyan ő reá, mint magánsze­mélyre vonatkoznak-e? miből következett, hogy ámbár mind a há­rom beperesitett közlemény, épen a kerületi orvosok választása tár­gyában s alkalmából intéztetett a fővárosi választókhoz : vádlottak mégis, noha a vádló, mint köztisztviselő ellenében állítólag elköve­tett rágalom vádja alul teljesen felmentettek, ugyanazon kifejezések miatt, melyek a magánember ellen intézett minőségükben rágalma­zásoknak tekintettek, ily irányban vétkeseknek mondattak ki; te­kintve tehát, hogy ugyanazon tényekre nézve két czimen együttesen keresni megtorlást és lényegesen különböző czimekre ugyanazon vádbeli cselekményeket, alapítani nem lehet; tekintve, hogy a vádle­vél ily lényeges hiánya mellett, melynek következményei ez egész eljárást, különösen annak bizonyítási részében befolyásolták, sem a bíróság nem volt azon helyzetben, hogy a kérdéseket, a hivatolt ren­delet 60. §-ának megfelelő teljes szabatosságban tehette volna fel, sem az esküdtek nem lehettek kellőleg tájékozva az iránt, hogy a vádlottak mily kitételekkel sértették meg vádlót mint köztisztvise­lőt ós melyekkel ismét mint magánszemélyt és ennélfogva a feltett kérdések megfejtésében és elbírálásában sem járhattak el a kellő biz­tossággal és alapossággal; tekintve továbbá, hogy az ügy ily állásá­ban a védők sem tudhatták biztosan, mily kitételek ellenében véde­kezzenek a sajtótörvény 11-ik és melyek ellen annak 12 ik §-ának egymástól lényegesen eltérő alapján és igy a védelem jogosult és nekik a törvény által biztosított feltételek égyikétől el voltak zárva : ezen említett, az eljárást és a határozatokat lényegesen és döntőleg befolyásoló hiányok miatt, ugy az egész eljárást, mint az ily eljárás alapján hozott határozatokat meg kellett semmisíteni s a kijavított vádlevél alapján esetleg megindítandó pert a kezdetben idézett miniszteri rendelet 93. §-a értelmében más esküdtszék elébe uta­sitani.

Next

/
Thumbnails
Contents