Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

129 58. A kinek neve az elfogadó ueve alatt minden megjegyzés nélkül fordul elő, az nem tekintendő kibocsátónak, hanem az elfogadóval együttes kötelezettnek. Hogy valamely személy, kinek neve idegen váltó előlapján előfordul, kibocsátónak tekintethessék, szükséges, hogy maga a váltó feltüntesse azt, miszerint a névaláírás az intévényezésre vonatkozik. Ez rendszerint csak akkor tűnik ki magából a váltóból, ha a kibocsátó az intézvényezés alá irja nevét. A névnek ily helyen levő aláírása szükséges azért, hogy kétely se foroghasson fen az iránt, hogy a váltó előlapján létezhető több kötelezettek között kibocsátókép ö tekintendő, és szükséges annyival inkább, mert oly személyről, kinek aláírása az elfogadó vagy más kötelezett névaláírása alatt fordul elő s aláírásából ki uem tűnik, hogy azt mily minőségben irta, jogilag az vélelmezendő, hogy az aláírása felett megnevezettel együttes kötelezettséget vállalt. (1881. april 4. 179. sz. a.) B. Tóth László ügyvéd által képviselt Cs, Samunak, Reiser Béla ügyvéd által védett D. Miklós elleni 17 frt iránti perében a kecskeméti kir. törvényszék 1880. július 24. 5690. szára alatt következőleg itélt : A kifogásoknak hely adatik, s ennek folytán az 5024/880. sz. alatti sommás marasztaló végzés hatályon kivül helyezése mellett felperes keresetével elutasittatik. Indokok : Tekintettel arra, hogy alperes beismerte ugyan, mikép egy Gr Zsigmondtól felvett kölcsönről aláirt egy 17 frtos váltólapot, de azt, hogy a beperesitett váltó, ugyanaz lenne az általa aláirt váltólappal, be nem ismerte, sőt kifogásaiban az A. alatti beperelt váltón lévő névaláirásának valódiságát, határozottan kétségbe vonta, és ezen kétségbevonását a tárgyalás folyamán sehol sem módosította, felperes pedig mindamellett is az aláírás valódiságát bebizonyítani, mi az alperesi kétsógbevonás után az ő kötelessége lett volna, még csak meg sem kísérletté : ez okból az előadottak mellett, teijesen fölösleges főeskü és tanú általi bizonyítás mellőzésével, a kifogásokkal megtámadott sommás marasztaló végzés hatályon kivül helyezése mellett, felperest keresetével el kellett utasítani. Felperesnek felebbezése folytán a budapesti kir. itélő tábla 1880. decz. 21. 3763. sz. a. következő ítéletet hozott: Az eljáró bíróság ítélete felebbezett részében megváltoztatik, az 1880. évi 5924/880. számú sommás végzés hatályában fentartatik és alperes köteleztetik fizetni. Alperes a törvény által meghatározott valamennyi kellékekkel ellátott kereseti váltón látható elfogadói aláírásának valódiságát kifogásainak és viszonválaszának egész tartalmából kitetszöleg, Döntvénytár XXVII. i