Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

121 Indokok : Alperes a keresetbe vett famennyiség értékének megfizetésére kötelezendő volt ; mert alperes elleniratában nem vette tagadásba felperesnek a keresetlevélbeni azon állítását, hogy a kér­désben forgó földterületen levő famennyiség értékének megfelelő kárpótlási összeget felperesnek megigérte. Azon famennyiség értéke pedig a szakértők által az Ítéletben megítélt összegben állapíttatott meg. Alperes az akol létét tagadván, felperes pedig azt sem szemle által meg nem állapíttatván, sem meg nem becsültetvén, alperes tagadása valónak volt veendő. Miután alperesnek ezen ítélet elleni semmisógi panaszát a m. kir. Curia mint semmitőszék elvetette, alperesnek közbetett felebbe­zése folytán a budapesti magy. kir. ítélő tábla 1880. október 12-én 4627. szám alatt következőleg ítélt: A kir. törvényszék ítélete azon nem felebbezett részében, melyben az akol iránti keresetével felperes elutasittatott, érintetle­nül, felebbezett részében pedig indokainál fogva helybenhagyatik. Alperesnek további felebbezése folytán; a magy. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1881. január 26. 12665. szám alatt követ­kező ítéletet hozott: Mindkét alsóbirósági ítélet, a mennyiben alperes a por-sza­lóki 79. számú telekjegyzőkönyvben A + 1. sorszám alatt fekvő erdőterületen levő famennyiség becsértéke fejében 6476 frt 83 kr. tőke és ennek kamatai megfizetésére köteleztetett, megváltoztatik és felperes erre vonatkozó kereseti kérelmével is elutasittatik. Indokok : Tekintve, hogy alperes elleniratában felperest alap­talannak és jogtalannak nyilvánított keresetével elutasittatni kérte ; ugy tekintve ho<zy végiratában, alperesnek a viszonválaszban annak tagadásával szemben, hogy ő az erdei fáért felperesnek kárpótlást ígért volna, maga a felperes is a keresetbeni ezen állítását elejtette. Minthogy különben is felperes keresetében csak pusztán azt állította, hogy alperes által megígérve lett, hogy a famennyiség érté­kének megfelelő kárpótlást fog részére kiszolgáltatni, az azonban hogy a kárpótlási i^éret tartalmára, teljesítésének módjára ós a kár­pótlási összegre nézve a felek között kölcsönös megállapodás jött volna létre, vagy hogy az Ígéret csak el is fogadtatott volna, nem is állíttatik. Ily körülmények között alperest a kereseti erdei fa becsérté­kébe annak a hallgatag beismerésére alapított indoknál fogva elma­rasztalni nem lehetett.

Next

/
Thumbnails
Contents