Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVII. folyam (Budapest, 1882)

88 A kir. Curia mint legfőbb ítélőszék : Mindkét alsóbb bírósági ítéletnek részben való megváltoztatásával, K. Ernő panaszlott a könnyű testi sértés kihágásában vétkesnek kimondatik, s ezért a B. T. K. 27. §-ában megjelölt alapokra fordítandó JO frt pénz­büntetésre, s ennek behajthatlansága esetén egy napi elzárásra ítéltetik. Indokok: K. Ernő panaszlott beismerte azt, hogy a nála szol­gálatban álló Sz. Jánosnét a neje irányában tanúsított illetlen, s durva magaviseletéért 1879. april 13-án egy korbácscsal megverte, az orvosi látleletek által pedig bizonyítva van, hogy ezen bántalma­zás áital az akkori törvényes gyakorlathoz képest kihágás tényálla­dékát képező könnyű, azonban Dr. K. Tamás törvényszéki orvos véleménye szerint 16 — 18 napi gyógyulási időt igénylő testi sérté­seket okozott, mely sértések a B. T. K. 301. §-a szerint a súlyos testi sértés vétségét képeznék. Tekintve már most egyrészről azt, hogy a cselekmény elkövetése idején a könnyű testi sértés miatt a házi fegyelemre jogosított a törvényes gyakorlatnál fogva bünte­tendő volt, másrészről tekintve, hogy a B. T. K. 313. §. szerint csakis a 301. §-ban körülirt, azaz nyolez napi gyógyulási időt igénylő testi sértés miatt nincs a házi fegyelemre jogositott személy ellen büntetésnek helye, ennélfogva a sértések szakértői minősítésére nézve a korábbi törvényes gyakorlat, s a B. T. K. intézkedései kö­zötti különbözésnél fogva, a most hivatkozott B T. K. 2. és 313. §-ának nem tulajdonitható oly értelmezés, hogy oly testi sértések miatt, melyek orvosilag könnyűeknek minősíttettek, a házi fegye­lemre jogositott ellen azon esetben sem volna büntetésnek helye, midőn a sértések 301. §. szerint súlyos testi sértés vétségének tény­álladékát képezik, miért is K. Ernő panaszlottra az általa okozott sértések gyógyulási idejének tartalmánál fogva, a B. T. K. 313. §-a alkalmazást nem nyerhet; minthogy azonban a panaszlott cselekmé­nye az annak elkövetésekor hatályban volt törvényes gyakorlat sze­rint a szakértői minős-'tésnél fogva könnyű testi sértés kihágását képezte, noha az a fentebbieknél fogva a B. T. K. 301. §-a szerint a súlyos testi sértés vétségét képezné, nevezett panaszlott a B. T. K. 2. §-ának alkalmazásával, a korábbi joggyakorlathoz képest a köny­nyü te3ti sértés kihágásában vétkesnek kimondandó, és tekintve, hogy a tett elkövetésére a panaszos illetlen s durva viselete által némileg okot szolgáltatott, nevezett panaszlottat a B. T. K. 27. és a K. B. T. K. 12., 15., ós 22. §§ ainál fogva fenti Ítéletben meghatá­rozott büntetésre ítélni kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents