Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

1G jónek közbejötte mellett czélbavett csereszerződés tettleg létre nem jött, mert attól szerződő felek, a szerződési pontozatok megkötése után kölcsönösen elállottak, s igy azon feltétel, melyhez az alkuszdij kötve volt, habár elsör. alperes a pontozatok megkötése után, a szerződést foganatba mentnek tartotta s ennek folytán a feltételesen vállalt fizetésre nézve ujabbi kötelezettségre lépett is, tényleg be nem következett: az elsőbir. ítéletét ezen okokból megváltoztatni stb. stb. kellett. A legfőbb Ítélőszék a kir. tábla Ítéletét ügyérdemében megváltoztatván, az elsőbiróságit hagyta helyben. Indokok. Alperes A. alatti okmány szerint arra kötelezte magát, hogy az esetre, ha felperes jogelődeinek közbenjárása folytán, közte és gr. Z. Bódog közt, ez utóbbinak vizsolyi s alperes sályi birtoka felett a csereszerződós létre jön, ő köteles leend az üzlet megkötése alkalmával közbenjárási dij fejében W. Adolf ós N. Manónak 6000 frtot kifizetni. Alperes az A. okmány valódiságát beismeri, azt is, hogy a csere iránti, habár szerinte csak ideiglenes szerződós létrejöttekor az arra vezetett pótnyiiatkozatban érintett 6000 frt fizetésére már feltétlenül kötelezte magát, és pedig ugy, hogy 2000 frtot készpénzben 1879. apr. 25-ón fog letenni, 4000 frtot pedig azon évi szeptember közepén lejárandó váltóval fedezend, ellenveti azonban, hogy ezen kötelezésének teljesítésére nem szorítható azért, mivel a csereszerzödési üzlettől annak megkötése után később visszalépett, s a cserélők egymásnak az aláirt példányokat visszaadták; minélfogva a csereügylet megkötöttnek annálkevésbó tekinthető, mert az annak tárgyát képezett sályi és vizsolyi birtokok, az egyezkedő felek részéről tényleg át nem adattak s át nem vétettek, s azok tulajdonjoga cserélő felek nevére telekkönyvileg át nem Íratott, sem pedig fizetés nem történt. Tekintve azonban, hogy alperes az A. alattira vezetett nyilatkozatban a kérdéses 6000 frtnak részint készpénzben, részint váltó által leendő fizetésére azért kötelezte magát, mert a használt kifejezés szerint az üzlet perfectté vált, kötelezte pedig minden legkisebb feltétel nélkül, tehát attól sem tette kötelezettségét függővé, ha a szerinte ideiglenesen megkötött csereügylettől a szerződő felek később visszalépnének ; tekintve továbbá, hogy habár alkusz vagy közbenjárási dij, az ügylet létre nem jötte esetében nem követelhető, e kifogás jelenleg fel nem hozható, mert jelen esetben a csereügylet létrejöttét különösen azon körülmény igazolja, hogy szerződő felek kötésüket 15,000 frtnyi közbérrel erősitették meg, s igy elismerték