Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

160 121. §-ban is határozottan kivan fejezve; holott jelen esetben a fentebb jelzett szünetelés oly időben vette kezdetét, midőn a kir. hétszemélyes tábla ítélete kihirdetés hiányában még jogerőre emelkedettnek tekinthető nem volt s igy a jelen ügy szünetelése a bűnügy folyamatában kezdődött és végződött be: az elévülési kérdés nem a királyi itélő tábla által idézett btk. 120. §. hanem a 105., 106. és 108. §§ ok intézkedései szerint bírálandó meg. Minthogy pedig a most idézett törvény 106. §. 4. pontja értelmében mindazon esetekben, melyekben az elkövetett bűntettre 5 évnél nem nagyobb büntetés van megállapítva, mint a btk. 340. §. szerint, a lopás bűntetténél, az 5 évi elévülési idő kizárja a további büntető eljárást: ehhez képest a lőcsevárosi fenállott tszéknek 1869. évi okt. 1. 55. sz. a. kelt. s S. Géza átkisértetését követelő intézkedéseitől a bpesti kir. tszéknek 1877. évi decz. 28. 18613. sz. a. elfogatási rendelkezéséig 8 év és 3 bónap, tehát az elévüléthez megkívántató 5 éven felüli idő lejárván, a btk. 2. §-a szerint pedig az elévülés alkalmazásba vételének oly ügyekben is helye levén, melyekre vonatkozó bűnesetekben a lenállott joggyakorlat szerint az elévülésnek helye nem volt, a Mkönyvet életbelóptető törvény 32. §. 3. bekezdésének világos rendelkezése szerint, valamint a fentebb idézett btkonyv 106. §. 4. p. értelmében az elévülést bekövetkezettnek kimondani s vádlott ellenében minden további eljárást, illetve az ítéletek végrehajtását beszüntetni kellett, annál is inkább, mert azon körülmény, hogy vádlottnak a bekövetkezett elévülés után a hétszemélyes táblának ítélete a bpesti kir. tszék előtt 1880. évi aug. 14. kihirdettetett, az időközben életbelépett btk. fentebb elősorolt intézkedéseinek alkalmasását vádlott hátrányára nem zárhatja ki. Sl. 1. \ felperes az ellenfél által fel nem hozott tények ellenében bizonyítékainak előterjesztésére nem kötelezhető. 2. Íz ki szerződésszegőnek veendő, mint ilyen a foglaló kétszeregének megfizetésére kötelezendő, főkép ha beismerte, hogy a felperes által értesíttetett a kárk övetelésröl. %. Kártérítés czimén a fuvaroztatás megkísérlésénél felmerült költség követelhető, de csak azon összegben, mely a foglaló kétszeregét meghaladja. 4. Árkülönbözet a nélkül, hogy a késedelmes eladó által át nem adott áru helyett másnak tényleges beszerzése igazoltatnék, esak oly áruknál követelhető, melyek piaczi vagy tőzsdei árral bírnak. Ilyek közé a faáruk nem tartoznak. (1880. szept. 15. 567. sz. a.) B. Tamásnak E. és Sp. bej. fakereskedő czég ellen 184 frt foglaló kétszereg s kártérítés iránt a jászapáti járásbíróság mint keresk. bíróság előtt pert indított.