Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)
138 Alperesnek felebbezése folytán a ra. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1880. évi november 11. 667. sz. a. következő Ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 70. A ki erős felindulásban lőfegyverét emberre elsütni akarja, de ebben megakadályoztatik azon véletlen által, hogy csakis a gyutacs sül el és nem a lövet is: az emberölés kísérletét követi el. (1880. november 9. 6894. sz. a.) Ifjabb V. János tardoskeddi lakos, 1877. évben eladta 78-ik úrbéri kültelkét B. Ferencznek és nejének 2250 frt vételárért. 2000 frt a szerződésben V.János által nyugtattatott, 250 írtról pedig B. Ferencz egy külön kötelezvényt állított ki. Ezen adásvevés folytán B. Ferencz és V. János között viszályok támadtak, mert V. János állítása szerint B. Ferencz őt a szerződés kötése körül megcsalta, miután a neki eladott birtokot, daczára hogy a vételárt le nem fizette, mégis birtokba venni akarta. A 2000 frtot, melyet V. János szerződésben nyugtatott, nem kapta meg, és e nyugtát V. csak B. iránti bizalomból előzetesen állította ki. V. János tehát a birtokbavétel ellen több ízben ellenszegült, nevezetesen az 1877. évi termést, noha azt B. vetette el, ö szedte a földekről s értékesítette saját előnyére. Az érsekújvári járásbíróságnál folyamatba tett több rendű sommás visszahelyezéseknek végeredménye az volt, hogy a legfőbb Ítélőszék a birtokot B. Ferencznek odaítélte. B. Ferencz a bírói közbejárást mellőzve, a kérdéses birtokot önhatalmúlag foglalta el s azt a rét kivételével P. Lajos és testvéreinek, állítólag hogy magát V. János megtámadásai ellenében fedezve lássa, feléből haszonbérbe adta. így törtónt, hogy B. Ferencz 1879. évi június hó 16-án a már az előbbi napon történt megállapodás szerint P. Lajos, Ignácz és Ferenczczel a V.-tól megvett rétre kimentek, hogy azt lekaszálják. Értesülvén erről V. János, ő is fogadott két kaszást, névleg P. József és B. Ferenczet, kétcsövű töltött fegyverét szétszedve, egy zsákba rejtette, s titokban magával vitte, midőn két napszámosával ós fia V. Mátyással kiment a rétre. Oda érve, látta, hogy B. emberei már kaszálnak. Köszöntvén B.-t, felhívta őt, hogy rétéből lépjenek ki, mert ő az árát meg nem kapta, s igy az még mindig az ő tulajdona. Ezt hallván P. Lajos, káromkodások közben azt felelte V.-nak, ha megitta a rét árát, takarodjék is ki abból. V.