Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

125 létesítését felperes alperesnek minden közreműködése nélkül maga eszközölje, sőt magában a közbenjárási dijat kötelező E. alattiban is alperes L. Farkassal való találkozásra s igy a feltételek megbeszélésére készségét kijelenti, s mert felperes a további közbenjárást nemcsak meg nem tagadta, sőt ellenkezőleg az 5 7. alattiban alperest 1879. april 12. Kolozsvárra is elkísérni szándékozik. Azon körülmény sem enyészti el felperes követelési jogát, hogy a szerződés tényleg más módozatok alatt jött létre, mint az L. alattiban foglaltak, mert egyrészről az L. alattiak csak az alkudozás folyamában tett egyoldalú ajánlatnak mutatkoznak és a személyes találkozás ép azért sürgettetett, hogy a szerződési feltótelek végleg megállapittassanak, ós mert, másrészről az E. alattiban a dij általában több évre szóló szerződós közvetítéséért igórtetik a nélkül, hogy alperes kijelentené, hogy azt csak akkor fizetendi, ha a szerződés valamely általa felállított feltétel mellett köttetik meg. F. Árpádnak vallomása, tekintettel arra, hogy az előleges alkudozásokat az L. K. J. 8 V. alattiak tanúsága szerint, jószágigazgatója L. Farkas vezette és F. Árpád csak a 9 "/. alattinak aláírásánál szerepelt ós igy az előzményekről közvetlen tapasztalatán nyugvó tudomással nem bír, St. és H. tanuké, ugy Oe. tanúé pedig azért, mert mind a három alperesnek megbízottjaként járt el, L. Farkas tanú vallomása ellenében figyelembe vehetők nem lévén, a fentebbiek alapján az elsőbirósági Ítéletet megváltoztatni stb. kellett. Alperesnek felebbezése folytán a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék 1880. szept. 22. 646. sz. a. következő ítéletet hozott : A budapesti kir. itélő táblának fentidézett keletű és számú ítélete megváltoztatik és az eljáró elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: Az E. alatti okmányban, melyre felperes alkuszdij iránti keresetét állapítja, az alkuszdij követelhetóse köriili feltételek tekintetében a törvénytől eltérő intézkedés nem foglaltatván, a kereset elbírálásánál a keresk. törv. 546. §-a veendő zsinórmórtékül, mely szerint az alkusz csak a megkötött ügylet alapján, vagyis csak akkor van feljogosítva dijat követelni, ha az ügylet tényleges megkötése az ő közvetítő működésének eredményeként mutatkozik. Az ügylet kezdeményezése, a merően előkészítő tevékenység a törvény értelmében az alkuszdij követelhetósóre való jogosultságot nem állapítja meg, még azon esetben sem, ha a megbízó fél a közvetítés iránti megbízást beszüntetve, az ügylet megkötését vagy maga vagy más közvetítőnek alkalmazásával eszközli.