Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)
99 ződés nem teljesíttetik, a mulasztó betett bánatpénzét elveszti, s csak azon esetben veszíti el a betevő bánatpénzét, ba a kötött szerződés vagy az ügylet teljesítésétől visszalép. Úgyde felperes — az alperes saját beösmerése szerint is — babár állítólag pár napi különbséggel, teljesítette a maga kötelességét az által, bogy az árverés utján megvett áruk árát teljesen befizette a csődtömeg részére, s azt alperes minden kifogástétel nélkül el is fogadta és fel is vette. Ily körülmények között jogosulatlan volt a csődválasztmánynak azon határozata, hogy felperes bánatpénzét elveszíti, mert szerinte pár nap késett a fizetéssel. Tekintve tehát, hogy felperes azon kötelességét, melynek nem teljesítése esetén biztositékképen adatott a letéti kereseti két darab kötvény, a vételárnak teljes befizetése által egészen teljesítette ; és tekintve hogy még az sem volt kikötve a csődtömeg részéről, hogy pár napi késedelem esetén a bánatpénz elveszitettnek tekintetik, s alperes a késedelmet nem is igazolta: alperes csődtömeg a kereseti két darab kötvényt teljesen jogtalanul tartván vissza, annak kiadására kötelezni kellett. Alperes felebbezése folytán a budapesti m. kir. itélő tábla 1879. decz. 29. 56766. szám alatt következő Ítéletet hozott: A kir. járásbíróság ítélete belybenhagyatik. Indokok : Márk Endre tömeggondnok ós perügyelő személyében szabályszerűen perbe idézett M. Lukácsnak csődtömege helyesen köteleztetett, a kereseti kötvényeknek kiadására, mert jóllehet, hogy az 1878. évi november hó 15-én kelt csődválasztmányi határozat értelmében, mely felperes megbízottjának ajánlata következtében keletkezett, s ennek folytán felperesre kötelező, felperes 14 napi határidőn belül tartozott a megajánlott, és a csődválasztmány által elfogadott 1530 frt vételárt, az óvadékul letett 2 darab 100 frtos aranyjáradék kötvénynek különbeni elvesztése mellett megfizetni, mely feltételnek felperes meg nem felelt, mindazáltal az óvadék a csődtömeg javára esettnek nem tekinthető, mivel a csődválasztmány, noha az 1878. évi deczember 3. hozott határozatban azt mondotta ki, hogy a fizetési határidőnek meg nem tartása miatt felperes az óvadékul letett 2 darab aranyjáradék kötvényhez való jogát elvesztette, és meghagyta felperesnek, hogy a még űzetetlen 1030 frtot 8 nap alatt egyenlítse ki, ennek daczára, midőn felperes ezen határozatnak csak részben felelt meg, mivel csupán 830 frtot törlesztett s a fenmaradó 200 frt törlesztésére 14 napi halasztást kért: a csődvá1111111 8*