Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

91 éves gyermekét, még pedig oly szerencsétlenül találta, hogy a gyermek a kapott sérülés folytán néhány órával a tett után meghalt: cselekményében tehát megvolt a bántalmazási szándék K. Julcsa ellenében a bothajitás által és ezen szándéka folytán a bántalmazás, ámbár nem a kiszemelt személyen, be is következett, mert a bottal K. Julcsa helyett a kis gyermeket találta, azonban a ténykörülményekből az, miszerint vádlott tettét ölési szándékkal követte volna el, egyátalában nem következtethető; minélfogva cselekményét a btk. 2. §-a figyelembevételével ugyanazon btk. 301. és 306. §§. szerint emberhalált okozott súlyos testi sértés bűntettének minősíteni kellett. 53. 1. A részesség, fogalmánál fogva, két vagy több egyénnek ugyanazon büntetendő cselekmény elkövetésérc nézve létrejött akarat-egységét tételezi fel, mely büntetendő cselekmény ezen akarategység folytán és az illetőknek eszmei vagy tettleges hozzájárulása mellett csakugyan el is követtetett. 2. Olv bűntettnek, mely lényeges ismérvét a tettes által nem szándékolt eredményben találja, melyre nézve tehát a tettesben sem lévén meg az akarat, az akarategység létrejötte az eszme legelhatározóbb lényegében a kiegyenlithetlen ellenmondást tartalmazza : ily bűntettre nézve a részességnek lehetősége már a részesség eszméje által teljesen ki van zárva. 3. Lehet ugyan a B. T. K. 806. §-ának esetében is több a büntetendő alany; ezek a halált okozott sértés elkövetőjén kivül bűnösek is lehetnek a súlyos vagy könnyű testi sértés bűntettében, illetőleg vétségében, sőt a felbujtás a snlyos testi sértésre ez esetben is fenforoghat: de a nem szándékolt halál okolásában csakis egyedül a tettes maga lehet a bűnös; ezen nem akart eredményt épen azért, mert azt senki sem akarta, az akarategyességet feltételező részesség alá foglalni egyáltalán lehetetlen. (1880. október 19. 8616. sz. a.) J. Viszilie D. Szávával az utczán verekedésbe keveredvén, ez alatt Zs. Andrei a kerítésből egy dorongot kihúzott s azzal J.-ot hátulról megtámadván, fejére és testére ütött. Ezen ütések folytán Jankucz összerogyott ós védtelen állapotba jutott. D. azonban akkor is még hajánál fogva ránczigálta J.-ot, míg őt el nem húzták. A bántalmazott J. a doronggal a fejére kapott ütés folytán meg is halt. Az orvosi látlelet constatálja, hogy az elhunyton a doronggal kapott sérüléseken kivül más sérülés nem volt észlelhető. A temesvári kir. törvényszék: Zs. Andrei emberölés bűntényében bűnösnek mondatik ki, s e miatt az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó négy évi börtönre ítéltetik. Másodrendű vádlott D. Száva emberölési bűntényben mint bűnrészes mondatik ki bűnösnek s e miatt az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó IV2 évi börtönre ítéltetik.