Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)
83 a szerencsétlenül elhalt a vádlottak elől a poharat felvegye és ezt H. Bálinthoz hozzá vághassa, mivel erre ideje alig maradhatott. De ha még vádlottak ezen állítását valószínűséggel bírónak venni lehetne is, még akkor sem lehet ezt vádlottaknak enyhítő körülményül beszámitni, mert nemcsak, hogy az önvédelem határát túllépték, s nemcsak hogy a szerencsétlen elhaltat magukra nézve ártalmatlanná tették, hanem azt még akkor is, midőn az már leverve földön feküdt, tovább is bántalmazták. Mindezeknél fogva H. Péter és H. Bálint vádlottak, mint közvetlen tettesek ellen a vádba tett emberölés bűnténye beigazolva lévén, ebben bűnösöknek kimondandók, s tekintettel arra, hogy elsőrendű vádlott H. Bálint volt első és utolsó is, ki a szerencsétlenül elhaltat bántalmazta, s tekintettel mindkét rendbeli vádlottnak rovott előéletére ós tekintettel arra, hogy tettük által számos tagból álló családot kenyérkeresőjótől fosztottak meg, a kimért büntetés elszenvedésére itélendők, s ugy az elhalt családja részére a kártalanítási díjnak mint a felmerült eljárási s a felmerülendő rabtartási költségek megfizetésében marasztalandók voltak. T. György tagadásával szemben a vádba tett bűncselekményre vonatkozólag, bizonyítékként egyedül P. Kristóf azon vallomása áll, miszerint S. P. Mihály leverésében ő is részes lett volna, vádlott azonban ennek alapján elmarasztalható nem lévén, bizonyítékok elégtelenségéből volt felmentendő. J.József ós N. Elek vádlottak beismerik, ós pedig J. József azt, hogy ő P. Antalt, N. Elek pedig azt, hogy ő T. Györgyöt megütötte. Miután ezen beismerésük a kinyomozott tényállással is támogattatik: ezen vádlottak a vádba tett testi biztonság elleni kihágásban vétkeseknek voltak kimondandók s ahhoz mért büntetésre itélendők. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszék Ítéletének felebbezett része indokainál fogva helyben, nem felebbezett része pedig érintetlenül hagyatik. A m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék : Mindkét alsóbb bíróság ítélete, H. Bálint ós H. Péter vádlottakra vonatkozólag részben, J. József és N. Elek vádlottakra vonatkozólag egészben megváltoztatik és H. Bálint és H. Péter vádlottak a B. T. K. 281. §-ának második bekezdésében meghatározott, jogtalan, súlyos megsértés következtében felköltött erős felindulásban végrehajtott szándékos emberölés bűntettében mondatván ki bűnösöknek : ezért befogatásuktól számítandó három-három évi börtönbüntetés elszenvedésére ítéltetnek. J. József ós N. Elek vádlottak pedig a testi biztonság elleni kihágás vádja s büntetésének terhe alól felmentetnek. A kir.