Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXVI. folyam (Budapest, 1881)

5 2. mert a kereset tárgyát egy szerződés teljesítésének mulasztásából származtatott kártéritési igény képezi, mely mint olyan a perr. 93. §. c) p. kivételes rendelkezése alá nem vonható ; s mert 3. a kereset alapjául fektetett szerződés a perr. 167., 168. §§-ban előszabott alaki kellékekkel nem birván, tartalma pedig alperesek által kifogás alá vétetvén (169. §.), ekként az azon szerződésből következtetett főkötelezettség is nyilvánvalóan vitás. 4. A nap, vagy hétszáni szerint fizetendő, még ki nem érdemlett munkabérek csak annyiban vehetők végrehajtás alá közönséges hitelezők kielégítése vagy biztosítása végett, a mennyiben azok a munkás nélkülözhetlen ellátására okvetlenül nem szükségesek. (Teljes ülési határozat.) (1880. jun. 30.) Annak taglalását, mennyiben vezethet általában eredményhez egy még nem létező olyan követelésnek lefoglalása, melynek jövőbeni létesítése magának a végrehajtást szenvedőnek akaratától, t. i. az ez által a munkaadó irányában vállalt kötelezettségnek alku szerénti előzetes teljesítésétől függ? egészen mellőzve, a még ki nem érdemlett napi és héti munkabéreknek egészbeni le nem foglalhatása, ugy a hazai törvényhozás fólreismerhetlen szándokában, mint tételes törvényeink határozott rendelkezésében is biztos alapját találja. Ugyanis : A ptrdt. 395. §. és az 1840. XXII. tcz. 42. §-a iparosnak és napszámosnak azon munkaeszközeit, melyek ólelemkeresósére nélkülözhetlenek, foglalás alá vétetni nem engedik, s ha az olyan eszközök mégis lefoglaltattak volna, azokat a munkásnak visszaadatni rendelik. Az idézett szakaszok szavaiból önkényt következik : hogy védelmük tárgyát tulajdonképen a munkásnak keresménye képezi; miután a keresmény szerzésének lehetővé tétele hozatik fel egyenes és egyedüli indokul arra nézve, hogy a munkás bizonyos ingói a végrehajtás alól kivétetnek, sumert a törvényről oly következetlenséget feltenni nem szabad, hogy akkor, midőn bizonyos eredmény elnyerésére kifejezetten módot nyújt, magát az elnyert eredményt megsemmisíteni szándékoznék. Támogatja ezen értelmezést továbbá a ptdt. idézett szakaszának k) pontja, mely aló napra szükséges élelmet fenhagyatni rendeli, valamint a csődtörvény 12. §-a is, melyhez képest a munkaképtelen vagyonbukott a csődtömeg költségén tartandó el.