Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

41 évi május 26-án bekövetkezett közgyűlés felperesnek szolgálatából véglegesen elbocsátását határozta el, oly módon azonban, hogy részére a törvény szerinti felmondás idejére eső fizetése kiadassék, de mivel a karczagi kir. törvényszéknek mint keresk. bíróságnak 1878. évi augusztus 3. 11021. szám alatt kelt D. alatti jogérvényes ítéletével azon közgyűlésen hozott összes határozatok, azoknak jogkövetkezményeivel együtt megsemmisíttetik ós az igazgatóság törvényes ós alapszabály szerinti közgyűlés megtartására utasíttatott, ennek természetes következménye, hogy az 1878. máj. 26. összehívott közgyűlés elé terjesztett tárgysorozatra nézve, az ügy állása olybá veendő, mintha az meg nem tartatott volna vagyis felperesre ismét a B. alatti igazgatósági határozat lett kiható, mely szerint az A. alattihoz képest jogérvényesen 1878. szeptember 29-én tartott közgyűlésig a részvénytársaság felfüggesztett hivatalnokának tekintendő, mely napon A. szerint a közgyűlés felperest szolgálatából elbocsátottnak nyilvánította, és a mennyiben még meg nem történt volna, a felmondási időre eső illetményének kifizetését határozta el. Miután alperes kétségbe nem vonta felperes azon jogát, hogy a felfüggesztés időtartamára fizetésének felvételére igénynyel bir, de megerősítette abbeli kötelezettségének beismerését az által, hogy az 1878. máj. hó végéig, mint általa számított felfüggesztési időig, esedékes fizetést egészben kiszolgáltatta, miután e szerint felperes 1878. szept. 29. bekövetkezett elbocsátásáig esedékes fizetésének kiszolgáltatását követelni, ós a keresk. törvény 57. §-a szerint 3 hónapot képező felmondási időt ugyanazon naptól számítani jogosítva van; végre miután alperes maga sem vette tagadásba, hogy felperesnek fizetését csak 1878. augusztus végéig terjedő időre szolgáltatta ki: kétségtelen, miszerint felperes az alperestől élvezett fizetés — 4 havi fizetésének megfelelő — vagyis a kereseti összeget képező illetmény követeléséhez bir jogosultsággal, mely összegből 1 havi, mint felfüggesztett hivatalnoki fizetés, 3 havi pedig mint ugyanannyi időt tevő felmondási időre eső járandóság tekintendő. Alperes végre — felperes tagadása ellenében — mivel sem bizonyította azt, hogy az E. alattiban nyugtázott összeget felperes végkielégítés czimón fogadta el, mert az E. alatti szerint felvett 3 havi fizetés az 1878. május 2 6 diki közgyűlés határozatának kifolyása volt, ennek jogkövetkezményei azonban a D. alatti szerint birálandók meg ; ezek alapján alperest a felperesi követelés, ennek kamata ós mint pervesztett a perköltség megtizetósóre kötelezni kellett.