Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

2!> Továbbá, mert ezen tartozás magából a told állagából szár­mazván, az ebből nem törlesztett részletek az ingatlannal minden uj tulajdonosra átmennek. Tekintve pedig azt, hogy törlesztett részleteknek csak annyi tekinthető a mennyi a vételárból csakugyan tényleg kiderül, és a többi részletek nem törlesztetteknek veendők levén, ezek még birói árverés esetén is az uj vevő terhére esnek. Ezen végzés ellen folyamodó semmiségi panaszszal élt. Ebben hivatkozott az árverési kérvényben már előadottakra, és azonkívül még a következőket adta elő: 1- ör. Az 1870. évi június 22-én 7925. sz. alatt kelt, a járás­bíróság által is idézett igazságügy ministeri rendelet szerint : végre­hajtási árverés esetében a váltság-tartozás után már lejárt törlesz­tési járadékok a végrehajtási tömegből minden hitelező előtt tör­vényszerű elsőbbséggel bírván, a hátralévő törlesztési járadék fizetése vevőt terheli. A bíróságok kötelesek e fölött hivatalból őrködni, és ezen feltételt az árverési feltótelek közé iktatni. Ezen rendelet azon szavaiból pedig, miszerint a hátralévő törlesztési járadék fizetése vevőt terheli, a contrario következik, hogy a lejárt törlesztési jára­dékok fizetése vevőt nem terheli. Nem bir tehát törvényes alappal a végzés azon része, mely szerint ezen feltételnek az árverési hirdet­ménybe való beiktatása megtagadtatott. 2- or. Azon körülmény, hogy a szőllődézsma-váltság magát a földet terheli, nem eredményezi, hogy az is tartozik azt fizetni, a ki a szőllőt birói árverésen megveszi, hanem csak azt, hogy bár­mennyi zálogjog vagy tulajdonjog bekebelezés törtónt légyen a vált­ságösszeg telekkönyvi bekebelezése előtt, az mégis első helyen beke­belezettnek tekintetik. 3- or. Ha megállana azon nézet, hogy törlesztett részleteknek csak annyi tekinthető a mennyi a vételárból csakugyan tényleg kike­rül, és a többi részletek nem törlesztetteknek veendők levén ezek még birói árverés esetén is az uj vevő terhére esnek; akkor dézsmás szőllőt akár nyilvános árverésen, akár szabad kézből eladni lehetet­len ; mert a szőllődézsma túlságos összegben lett megállapítva, oly nagy összegben, melyet az illető szőllő rendszerint meg nem ér stb. A m. kir. Curia mint semmitőszék 1879. évi deczember 11-én 23961. sz. a. következő határozatot hozott: Az elsőbiróság fentebbi számú és keletű végzésének panasz­lott része a prts 297. §. b) pontja alapján megsemmisíttetik, s a kir. járásbíróság ujabb törvényszerű intézkedésre utasittatik. Mert

Next

/
Thumbnails
Contents