Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIV. folyam (Budapest, 1880)

182 rési vevő által beadott zárlati kérelemnek elintézésekor zárgondnoki kezelés alatt volt, s igy a vevő a végreh. szenvedő által beadott semm. panasz elintézéséig, a házbér jövedelem illetéktelen beszedhetésére nézve veszélynek kitéve nem lehetett: zárlat elrendelésének szüksége fenn nem forgott. 2. Ennélfogva azért, mivel az árverési vevő részére a zárlat mégis elrendeltetett és uj zárgondnok vezettetett be, egy másikhitelező kérelme folytán már korábban bevezetett zárgondnok helytelenül mentetett fel zárgondnoki tisztétől, miért az árverési vevő részére zárlatot rendelő utóbbi végzés megsemmisítendő . 19 24. Tekintve, hogy az osztrák-magyar banknak 1878. évi XXV-ik törv. czikkelyébe iktatott alapszabályai 48. §-a a bank részére nem egyszerűen a perr. 431. §-ában minden hitelező részére megengedett észrevételezési jogot, melyet külön törvénynyel részére fentartani szükséges nem is lett volna, hanem kifejezetten azon kiváltságot állapitja meg, mely szerint az árverési feltételek tervezetét azon esetben is a bank van jogositva elkészíteni, midőn az árverés más hitelező részére rendeltetett el; s a bíróság ezen feltételeket csak az előző hitelezők meghallgatása mellett megvizsgálva, egyesség nem sikerülte esetében megállapítja; mely kiváltsággal a polg. perrendt. 431. §-ában az összes hitelezőknek, tehát a később bekebelezetteknek is engedélyezett észrevételezési jog össze nem egyeztethető ; ennélfogva oly esetben, midőn az osztrák-magyar bank vezet végrehajtást, az árverési feltételek iránti észrevételezésre nézve a perrendt. 431. §-a nem alkalmazható, hanem csak az idézett törvény 48. §-a, vagyis észrevételezési joggal egyedül a bankot megelőző hitelezők élhetnek 20 27. Azon alapon, mert a bíróság a 300 frtot meghaladó jegyzői fizetésre rendelte el a végrehajtást, ezen végzés megsemmisítésének helye nincs, midőn a végrehajtás nem a birói végzés, hanem a felek közt létrejött egyesség értelmében jött létre 23 28. A színész fellépti dijai az 1876. 31. tczikk 1. §-ában nem jelöltetnek ki oly illetménynek, mely végrehajtási foglalás alá vonható nem lenne 24 35. Semmiségi esetet képez, ha oly a végrehajtást szenvedő alperest illető követeléseknek, melyek kellően körül nem írattak, sem a reájok vonatkozó okiratok elő nem szereztettek, vagy a folyó s s meg nem határozott időre járó haszonbéri követeléseknek birói elárvereltetése rendeltetik 30 II. FEJEZET. Végrehajtás az ingóságokra. 14. A plébános a papi javadalmaknak nem tulajdonosa, hanem csak meg nem határozható időre haszonélvezője levén, az azokkal egybekötött párbér-jövedelmek, végrehajtás esetében, árverés utján haszonbérbe nem adhatók 12