Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)
A kir. tábla 1879. febr. 5. 5070. sz. a. az- elsőbir. ítéletet megváltoztatta és alperest 30 frtban feltétlenül 25 frtban pedig az esetre marasztalta, ha le nem teszi a póteskiit arra: miszerint a megküldött két kép s kereteinek ára 35 s nem 30 frtban volt köztük kialkudva, következő indokokból: A felek egyező előadása szerint alperes a felperesnél két képet kerettel megrendelt, s felperes azokat kerettel elküldötte; mig azonban felperes azt állítja, hogy a képek ára 60 frtban volt kialkudva, addig alperes azt vitatja, hogy csak 35 frtban, kifogásként azt is felhozva, hogy azon képekkel együtt 15 keretet is rendelt együttes szállítás kikötése mellett, s mivel felperes a kereteket el nem küldötte, a képeket nem tartozik elfogadni. Ezen kifogás, miután a szerződési tárgy minőségéből az tűnik ki, hogy a teljesítés felosztható a ker. törv. 358. §. szerint figyelembe nem jöhetvén, alperest e megküldött áruknak saját előadása szerint 35 frtot tevő árából, a kifizetett 5 frt levonásával, 30 frtban marasztalni kellett. A 25 frt fizetése póteskütől volt feltételezendő, mert eltekintve attól, hogy a NB. alatti okirat a ker. törv. 313. §. szerint írásbeli szerződésnek vehető-e s arra azon §. szigora alkalmazható-e ? az ezen okmány, ugy alperes részére kinált föesküvel felperes által bizonyítani szándékolt azon állítással szemben, hogy a kérdéses árunak vételára 60 frtban volt kialkudva, alperes ellen-bizonyításra vállalkozott s tanura hivatkozott annak bizonyítására, hogy a vételár 35 frtban lett megállapítva; a kihallgatott tanú pedig alperes előadását határozottan támogatván, az ezáltal helyre állított részbizonyiték kiegészítése czéljából alperes részére a pótesküt megítélni kellett. A legfőbb ítélőszék a kir. tábla Ítéletét a 30 frtra nézve helybenhagyta; egyebekben mindkét alsó bir. ítéletét megváltoztatta s alperest azon felüli 25 frt fizetésére is feltétlenül kötelezte 1877. szept. 1-tőli kamataival. Indokok : A NB. alatti okirat 2 kép és keretnek 60 frt értékben történt megrendelését tartalmazza. Alperes ezen okiratnak sajátkezüleg történt aláírását elismerte, az tehát ellenében a ker. törv. 313. §-nál fogva teljes bizonyerővcl bir, és annak bizonyereje nem gyengittetik sem azáltal, hogy abban alperesnek kötelezettségét megállapító nyilatkozata nem írásban, hanem nyomtatásban fejeztetett ki, minthogy ez a törvónynyel ellenkezésben nem áll, sem pedig E. J. tanú vallomásával, ki a NB. a. okirat kiállításáról említést sem tesz. Annak vallomása által igazolt szóbeli alkudozások pedig,