Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXIII. folyam (Budapest, 1880)

2S dig végrehajtható határozat nem hozható ; és mert a kereset tár­gyára nézve az 1877. 22. tczikk 11. §. 9. pontja szerint a kisebb polg. peres ügyekbeni illetőség alá tartozik. A semmitőszék itt a 304. §-t nem fogadta el; tekintve, hogy az ítélet esetleges végrehajthatlansága iránti alaki hiány (297. §. 10. p.) hivatalból figyelembe nem vehető, és ez irányban panaszt csak a felek emelhetnek; és tekintve, hogy már a kereseti előadás szerint is a kereset tár­gya az 1877. 22. tcz. 11. §. 9. pontjában körülirt esetet meghaladja, ós ez a per adatai által sem czáfoltatik meg; a bíróság hatásköre tehát ez ügyben fennállónak veendő. 33. A vasutak s csatornák akadálytalan létesithetése ezéljából szükséges kisajátítás végett keletkezett 1868-ki törvény hatálya a magyar korona minden országaira, tehát a határőrvidékre is kiterjed. (1879. april 2. 3042. sz. a.) A csász. királyi osztrák vaspálya-társulat a temesvár-orsovai vonalba eső, határőrvidéki Jablonicza községében kisajátított föld­részletek kártalanítási árának megállapítása iránt folyamatba tett ügyében, az 1878. szept. 26. kelt a karánsebesi tszék által hozott végzés ellen M. házközösség meghatalmazottja M. Basilius felfolya­modást, helyesebben semm. panaszt adott be. A semmitőszék azt elvetette ; mert a vasutak s csatornák akadálytalan létesithetése ezéljá­ból szükséges kisajátítás végett keletkezett 1868. I. és 55. tczikk rendelkezéseinek hatálya, az 1877. máj. 24. 19716. sz. a. kelt köz­ieked, minist, rendeletéhez képest, a magyar korona minden orszá­gaira birván hatálylyal, jelen esetben Jablonicza községében a birói eljárás az 1868. 55. tczikk 42. §. értelmében s annak megfelelőleg indíttatott meg; mert továbbá a szakértők szabályszerüleg választatván, miután a személyesen jelentkező panaszló a tárgyalási jkönyv tanúsága sze­rint a felhívott törv. 55, §-ban előirt figyelmeztetéshez képest, a vá­lasztott szakértők e. kifogással nem élt, ezt utólagos panaszában törvónyszerüleg annálkevésbé érvényesítheti, minthogy e tekintetben mi elfogadható indokot sem hozott fel. A szakértők véleményének bizonyítékul mily mérvben lett alkalmazása, s ennek alapján a kár­térítési összegnek megállapítása pedig az ügy érdemére tartozik. Mert végre a kérdés alatti tér iránt az előlegesen fenfougott

Next

/
Thumbnails
Contents