Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

49 hogy csupán a p. t. rendt. 294. §-ában felsorolt végzések ellen felebbezés van megengedve, az ügynek a kir. tábla általi felülvizsgálhatását lehetlenitette. 56. Azon kérdés eldöntése, ha vajon az itéletileg befejezett gondnoksági ügyekben, a gondnokság alá helyezést kérő nagykorú irányában, kinek van kereshetőségi joga, annál is inkább érdemi kérdést képezvén, minthogy ennek elbírálása szoros összefüggésben van azzal, hogy ez esetre az 1870. XX. törv. czikknek mely pontja találhat alkalmazást, ennélfogva e kérdés eldöntése a semmitöszék köréhez nem tartozik. (1878. október 31-én 22075. sz. a.) Sch. Jenőné született H. Gizella által nagykorú H. Irmának elmegyengeség és önálló vagyonkezelési képesség hiánya miatt gondnokság alá helyeztetése iránt folyamatba tett s a budapesti kir. törvényszéknek 1878. évi augusztus 3-án 30172. sz. a. hozott Ítéletével befejezett ügyet a budapesti kir. itélő tábla a p. t. rendt. 297. §. 1. pontja alá eső semmiségi eset folytán a m. kir. Curia mint semmit ősz ékhez terjesztette fel. E semmiségi esetet pedig abban találta, mert a gyám ós gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. XX. törv. czikk 31. §-a szerint annak kérelmezésére, hogy nagykorúak a hivatkozott törvény 28. §-ának b) pontja alapján helyeztessenek gondnokság alá, csak a gondnokság alá helyezendőnek lemenő vagy felmenő rokonai vannak jogosítva, következőleg Sch. Jenőné szül. H. Gizella, mint H. Ignácznak csak nővére, az utóbbinak gondnokság alá helyeztetését kérni jogosítva nincsen, és igy az elsöbiróság akkor midőn Sch. Jenőné által ennek ellenébe, 6810. sz. alatt beadott kérvényét vissza nem utasította, hanem ennek folytán a bírói eljárást megindította, a törvénybe ütköző szabálytalanságot követett el. A m. kir. Curia mint semmitöszék azonban a p. t. rendt. 304. §. 1. pontját alkalmazhatónak, s ennélfogva az elsöbiróság ítéletét és eljárását megsemmisithetőnek nem találta, mert azon kérdés, vajon az itéletileg befejezett jelen ügyben, a gondnokság alá helyeztetni kért nagykorú irányában kinek van kereshetőségi joga, annál is inkább érdemi kérdést képez, a minthogy annak elbírálása szoros összefüggésben van azzal, hogy ez esetre az 1877. XX. t. cz. 28. §-nak mely pontja találhat alkalmazást. Döntvénytár. XXII. 4