Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

* 1. ti, ősiségi nyiltparancsnak az öröklési jog elenyésztére vonatkozó szabályai egyenes leszármazó örökösökkel szemben is alkalmazandók, kivéve, ha azok akkor, midőn az öröklés megnyílt, kiskornak voltak, s annak, ki ellen a kereset megindítandó lett volna, gyámsága alatt állottak, vagy a kereseti birtoknak közös birtokában voltak. (1879. január 7-én 21706. sz. a.) Özvegy T. született F. Teróz és Cs. Anna született B. Rebeka felpereseknek B. N. András és neje alperesek ellen öröklés iránt indított perében az elsőbiróság felpereseket keresetükkel elutasította ; mert az első rendű alperes kifogástalan tanúnak vallomásával törvényszerűen bebizonyította, hogy a per tárgyát képező ; az alsó stubniczi telekjkönyv 34. lapján az alperes és neje nevére bekebele­zett l5/8 telket annak birtokosa és haszonélvezője, valamint volt tulajdonosa, az illető földesuraság beleegyezésével, az azzal kapcso­latos úrbéri szolgálatok elvállalása mellett 1836-ban birtokába és használatába vette, attól az úrbéri munkálatokat a volt földesuraság javára szakadatlanul teljesítette, és akként 1848-ban az úrbéri vi­szonyok megszűntével, azon l5/s telek úrbéri telek tulaj donijogát törvényesen szerezte, a miből kitetszik, hogy az néhai B. József hagyatékául egyátalán nem tekintethetik, mert eltekintve attól, hogy B. József a kérdéses telekbirtokot földesúri beleegyezéssel maga adta át alpereseknek, s maga miután 1847. július 29. napján meg­halt a volt jobbágyok a kezükön lévő telkek tulajdonjogát csak 1848-ban szerezték, a peres telek tulajdona soha sem volt, és a sze­rint szóban álló telek tulajdona a gyermekeire örökségképen át sem szállhatott, minélfogva alperest alaptalan, és az 1852. november 29. .kelt ősiségi nyiltparancs 9. §-a szerint többé meg sem indítható örökösödési keresetükkel elutasítani kellett. Felperesek felebbezése folytán a budapesti kir. ítélő tábla 1878. évi július 2-án 2146. sz. alatt hozott Ítéletével az elsőbiróság ítéletét helybenhagyta; mert B. József után az öröklés a B. szerint 1847. évben nyil­ván meg, felperesek tartoztak volna öröklési igényeiket az 1852. nov. 29-én kelt ősiségi nyiltparancs 9. §-ában megszabott határidő a*

Next

/
Thumbnails
Contents