Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

30 zolta, ezen ténykörülmény önmagában megállapítja a közte s felperes közti kötelmi jogviszonyt, s ennélfogva felperes kereshetőségi jogát e perbeni alperes irányában. Alperes semm. panaszszal élt. A semmitőszék azt elvetette ; mert azon kérdés: vajon a perbe idézett alperes marasztalható-e a keresetbe vett követelésben, habár a keresetbe vett összeget ügyfele részére vette fel, érdemi kérdés, s nem oly kifogás, mely felett az ügy érdemének elbírálása előtt külön határozat hozandó, s eszerint a kir. tábla is az ügy érdemét döntvén el, midőn az alperest a miatt, mivel a keresetbevett összeg felvételénél mint ügyvéd járt el, a kereset alól felmentette, nem forog fenn alaki törvénysértés a legfőbb ítélőszék azon ítéletében, melyszerint a kir. tábla Ítélete megváltoztatásával alperest az e. foly. törvényszék ítélete helybenhagyásával, a kereseti követelésnek birói kézbe letételében marasztalta. 32. A járásbíróságok mint egyes bíróságok, a megszüntetett cs. kir. katonai torvényszékek hivatalutódjaiul sem a szervezet, sem az eljárás szempontjából nem tekinthetők. (1879. márczius 12. 1886. sz. a.) A közalapítványi ügyigazgatóság a vógvidóki tanulmányi alap képviseletében, L. Mihály ós társai ellen 7050 frt iránt a temesvári jbiróság előtt pert indított, melyben az 1878. okt. 19. kelt végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; mert a szerződóst pótló árverési feltételek 9. pontjában per esetére a temesvári katonai törvényszék s eszerint társas bíróság köttetett ki, s annak feloszlatása után utódjául ismét csak társas bíróság, jelesül a temesvári tszók tekinthető illetékesnek; ezenkívül alperesek lakhelye is ezen bíróság területén kívül esik. Felperes semm. panaszt adott be. A semmitőszék azt elvetette ; mert habár azon körülménynél fogva, hogy a kereset alapjául fektetett pontozatok valamely bíróságnak és eljárásnak mindkét félre kötelező kikötését nem tartalmazzák, hanem azok szerint egyedül a bérlők vetették magokat az orsz. katonai tszók illetőségének alá: nem alapos azon kifogás, hogy a haszonbérbeadó két évnél nem régibb haszonbér követelését a perr. 93. §. d) p. értelmében sommás uton nem érvónyesithetnó ;