Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

35 meghatalmazvány nélkül beadott nyilatkozatot magáénak nem ismervén, a későbbi tárgyalás alapja megszűnt. Végre szabálytalanság az is, hogy miután az elsőbiróság a nyilatkozatot nem elleniratnak tekintette, 8 a tárgyalást nem azon irányban indította meg : tartozik-e a fél számadást adni ? hanem azon nyilatkozatot keresetnek vévén, végzésével az ellenirat beadására tűzött ki határnapot, mégis megengedte, hogy a felek nem periratokat váltottak, hanem az ügyet előleges megállapodás nélkül (144. §.) külön jkönyvben tárgyalták. 43. A zárlat elleni kifogások kérdése, és a zárlat igazolása iránt beadott kereset mint a követelés érdemére vonatkozó perbeli kérdés, különböző természetűek levén s e különbözőség a jogorvoslatok minőségére is kiterjedvén: azok együttesen nem tárgyalhatók s egy ítéletben el nem dönthetők. (1879. június 24. 11596. sz. a.) L. F., P. M. ellen egy tehén borjuvali kiadatása s 32 frt fizetése iránt sommás pert indított, melyben előlegesen zárlat rendeltetett s ez kifogásokkal támadtatott meg. Az eljáró szerdahelyi jbiróság 1878. decz. 22. 3278. sz. a. ítéletet hozott, melyben kiterjeszkedett mind a kifogásokra, mind a zárlat igazolásául beadott keresetre. Felperes semm. panaszára, a semmitőszék az ítéletet előző eljárással együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a biróságot a kifogások külön tárgyalására s végzés általi eldöntésére ugy a zárlat igazolása végett beadott kereset külön tárgyalására s itélet hozatalára utasította, mert míg a zárlat ellen beadott kifogások a perr. 332. §. szerint tárgyaltatnak, s ezen tárgyalás kiterjedvén a zárlat folytán bekövetkezhető kárra nézve adandó biztosíték kérdésére, valamint annak minő- s mennyiségére is, ezen összes kérdések iránt a biró végzésileg határoz : addig ellenben a zárlat igazolása iránt beadott kereset tárgyát egyedül a követelés képezi, melynek biztosítása végett a zárlat előzőleg már megengedve volt. De e kétféle ügy abban is különbözik egymástól, hogy ha a zárlat ellen kifogás, mint előzetes kérdés döntetik is el akként, hogy a zárlat feloldatik, azért a követelés iránt indított perben kedvező itélet nyerhető ; és habár a kifogások kérdésében hozott végzés ellen is felebbezósnek van helye, ez esetleg csak egyfokú lehet, mig a perben hozott ítélet a 3-ad bírósághoz is felebbezhető. Ezek szerint világos levén, hogy a zárlat ellen kifogások kór3*