Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

30. 1. A kir. seniuiitószék az ősiségi nyiltparancs alkalmaztatása kérdésében a ptrs 4. §-a szerint nem határozhat. 2. Azon kérelemben, hogy valamely ingatlan feltétlenül Írassék át, a tulajdonjog elismerése iránti kérelem is szükségképen benfoglaltatik. (1879. május 27. 8873. sz. a.) Báró P. János felperesnek, "W. Ferencz mint kisk. gyermekei törvényes képviselője és báró D. Eleonóra alperesek elleni telekkönyvi kiigaziíás iránti perében a nagyszombati kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1878. deczember 14-én 4217. sz a. hozott ítéletével Nagyszombat városának 362. sz. telekjegyzőkönyvét olyképen igazította ki, hogy az emiitett telekjegyzőkönyvben 1. — ^.sorszám alatt bejegyzett I. egy egész polgári Láznak felerészére a tulajdonjogot néhai F. János hagyatéka javára bekebleztetni rendelte, minek foganatosítását az ítélet jogerőre emelkedése után a telekhivatalnak meghagyta. Indokok: Mert a felperesileg A. alatt beügyelt 1826. márczius 29-ón kötött adásvevési szerződéssel igazoltatik, hogy a kiigazítás tárgyát képező ingatlanok az 1831. szeptember 2-án meghalt F. János és az 1877. január 9-én meghalt neje báró D. Victoria által örökáron megvétettek, e szerint tehát annak alapján ezen ingatlanok egyik felerészben F. János hagyatékát, a másik felerészben pedig neje báró D. Victoria hagyatékát tulajdonjogilag megilletik. Az 1831 szeptember 2-án meghalt F. János hagyatéka a telekkönyvek behozatala előtt felvéve és letárgyalva nem volt, mert a D. a. csatolt osztály szerint az osztályos bíróság csak 1867. márczius 30-án alakult meg és egyedül a néhai F. János hagyatékához tartozott galánthai és hegyi ingatlanok iránt hozott ítéletet, a nagyszombati ingatlanok iránti intézkedés pedig fentartatott. Minthogy tehát ezekkel csakugyan begyőzetett, hogy a helyszinelési felvétel hibásan történt, a kiigazításnak helyt adni kellett; a kiigazítást azonban csak F. János hagyatéka részére lehetett elrendelni, mert F. Jánosnak nagyszombati ingatlanok iránti hagyatéka letárgyalva nincsen, vitás jogkérdések pedig kiigazítás tárgyát nem képezhetik. Ezen itólet ellen alperesek részéről semmiségi panasz adatott be. A m. kir. Curia mint semmitőszók : a semmiségi panaszt elvetette ós az ügyiratokat felebbezós folytán a budapesti kir. itólő táblához áttette; mert a kir. semmitőszék az ősiségi nyílt parancs alkalmazha-