Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

87 per rendén kiderült adatok szerint elhalálozott, azonban felperes sem állítja, hogy elhalálozása az ált. polg. törvkönyv hatályba lépte előtt történt volna, s az ált. polg. törvkönyv hatályba lépte óta elhalt örökhagyók ingatlanai csak a hagyatéki biróság átadása határozatai alapján ruházhatók az örökösökre, ily átadási határozat nélkül az örökhagyó ingatlan javai a helyszínelés alkalmával nem voltak az örökösökre felvehetők. Ily átruházási okiratot felperes fel nem mutatott, tekintve másfelöl, hogy alperes a tanuk által beigazolt, ugy a szemle által kétségtelennek feltűnt tények makacs tagadásán kivül a tényállás valódi felderítéséhez mivel sem járult, tekintve hogy alperes nem állítja, miszerint a kereseti ingatlan a helyszínelés alkalmával a Szamos vize által elborítva lett volna, s ezen körülmény gátolta volna a kereseti ingatlannak felperes vagy jogelődje javára való felvételét, sőt a tanuk vallomása szerint az is alperesre bizonyult, hogy a Szamos medrének változása által üresen hagyott használható tereket alperes önhatalmúlag elfoglalta, tekintve, hogy különben is az elhagyott mederből az uj meder által károsodott földtulajdonosok kártalanitandók, mindezen körülmények tekintetbe vételével a szemle alk. Imával felperes birtokában talált ingatlan azon az alapon, hogy a tanuk felperes jogelődének a kérdés alatti helyen kétségtelen tulajdonát igazolták, az Ítéletben körülirt ingatlanra felperes jogelődje M. Márk tulajdonjoga kiigazitásképen bekebelezendő volt, s a lejegyzés tekintetében a telekkönyvi rendelet szerinti intézkedést tenni kellett,, mindazonáltal az alperes részére visszajegyzett ingatlan területe kitüntethető nem volt, mert az a szemle alkalmával fel nem méretett, s ezen terület a természetben hozzájárulván a Szamos ágának az 1808. sz. a. részlet melletti elfoglalása, jóval nagyobb annál, mi a sz.-udvarhelyi 17. sz. tjkönyvben kitüntetett területből az 1164 • öl kiterjedésű rész lejegyzése után maradna, és az alperesi ingatlan területének kiigazítását eljárás tárgyává tenni nem lehetett. Alperes felebbezése folytán a budapesti kir. itélö tábla 1878. márcz. 26. 3503. sz. alatt hozott ítéletével az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta és felperest keresetével elutasította; következő indokoknál fogva. Eltekintve attól, hogy felperes oly jogczimót, melynél fogva tartalmilag nem igazolt birtoklásánál fogva a kérdéses terület tulajdonjogát igényelhetné, a perben elő nem terjesztett, megváltoztatandó volt az elsőbirósági itélet és felperes keresetével elutasítandó