Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

13 A kir. tábla 1878. márcz. 27. 54247. sz. a. az első ítéletet megváltoztatván, a perújításnak helytadott, s az alapperbeni ítélet hatályon kívül helyezésével, alperest a keresetben s a kamatokban elmarasztalta. A legfőbb ítélőszék — további felebbezésre — az ügyet felülvizsgálat alá vévén, azt hivatalból észlelt semmiség alapján felterjesztette ; mert az elsőbiróság a perújításnak h<ílyt nem adva, az ügy érdeme felett nem is határozhatott, a kir. tábla pedig a perújítás megengedésével, elsőbir. szabályszerű érdemleges ítélet hiányában, határozott érdemlegesen. A semmitőszék a kir. tábla ítéletét hivatalból megsemmisítette ; (297. §. 1. p.) mert az elsőbiróság a perújításnak helyt nem adván, az alapperben eldöntött ügy érdeme felett ujabb ítéletet nem hozott, a másodbiróság tehát a midőn a perújításnak helyt adott, az alapperben eldöntött ügy érdeme felett, elsőbir. ítélet hiányában nem Ítélhetett, hanem az elsőbiróságot kellett volna utasítania, hogy a perújítás kérdésének jogerejü eldöntége után, az alapperben eldöntött ügy érdeme felett hozzon ítéletet. 13. 1. Helyhatósági bizonyitványnyal csak az levén igazolandó, hogy valamely ismert alperes tartózkodási helyét felfedezni nem sikerült, midőn az ellenfél örökösei ismeretlenek, ennek igazolására helyhatósági bizonyítvány nem igényeltetik. 2. JVein képez hivatalból észlelendő semm. esetet, ha felperes a perbe vont egyén haláláról a kézbesítési ivböl nyervén tudomást, csak ezután kérte ismeretlen örököseit ügygondnok s hírlapi hirdetmény utján megidéztetni. (1879. január 14. 25553. sz. a.) A kir. jogügyek igazgatósága, R. Sándor ellen 305 frt 88 kr iránt indított per, fokozatos felebbezések folytán a legfőbb ítélőszék elébe került, mely az alsóbiróságok eljárásában hivatalbóli semm. esetet észlelt, mert az ügygondnok kirendelésére nézve a perr. 268. §. szerinti eljárás mellőztetett, mert felperes az elhalt alperest személyesen idéztette; mert az örökösök ismeretlen volta sincs helyhatósági bizonyitványnyal igazolva. A semmitőszék itt a 304. §-t nem találta alkalmazhatóknak ; mert az, hogy felperes a keresetet R. Sándor ellen intézte s csak azután, hogy a kézbesítési ivböl annak haláláról meggyőződött, kérte annak ismeretlen örököseit ügygondnok s hírlapi hirdetmény utján megidéztetni, a perr. 368. 269. §§-nak szellemével nem ellenkezik ; mert továbbá akkor, a midőn felperes azt állítja, hogy ellen-