Dárday Sándor - Zlinszky Imre (szerk.): Döntvénytár. A Magyar Kir. Curia Semmitőszéki és Legfőbb Ítélőszéki Osztályának elvi jelentőségű határozatai. XXII. folyam (Budapest, 1879)

76 forog fenn. S miután ily szerződésszegésből támadt állitólagos sérelmek orvoslása nem sommás visszahelyezési, hanem rendes perutra tartozik: annálfogva felperest ezúton elmozditani kellett annál is inkább, mert ha a keresetbeli kőszénbánya, a mint felperes állítja, közösnek ismertetnék is el, egy osztatlan egészet képez, melynek birtokában felperes üzlet, illetőleg birtoktársa által meg nem háboríttathatott. Úgyszintén a bánya műszaki vezetésére vonatkozó kereseti tétele sem vehető itt figyelembe; mert ez személyi jog levén, s elbírálása ezutra nem tartozván, külön peruton volt érvényesítendő. A budapesti kir. tábla 1878. nov. 11. 3903. sz. a. következő végzést hozott: Tekintve, hogy az 1871: 31. tczikk által szabályozott birói szervezet értelmében felállított törvényszékek egyes tagja birói itélet hozatalára jogosultsággal nem bír, hanem bírósági határozat csak szabályszerüleg alakított tanácsülésben hozható; s eszerint az ideigl. törv. szab. VII. 32. 37. 38. §§. azon rendelkezése, hogy maga a bányaszóki előadó hozhat perdöntő határozatot, s hogy az ellen felebbvitelnek a bányaszékhez van helye, hatályát vesztette: az 1871 : 31. tczikk rendelete ellenére, a felterjesztő törvényszéknek egyik tagja által hozott itélet hivatalból megsemmisíttetik; s a besz,terczebányai tszék mint bányabiróság oba utasittatik, miszerint jelen végzésnek jogerőre emelkedése után, ezen pert szabályszerüleg alakított tanácsülésben intézze el. A legfőbb ítélőszék végzése következőleg szól: A neheztelt másodbirósági végzés megsemmisíttetik és utasittatik, miszerint jelen rövid utu visszahelyezési ügyet szabályszerűen másodbiróságilag intézze el. Indokok: Az ideigl. törv. szab. VII. R. V. fejezetben szabályozott, az általános törvénytől eltérő bányai törvénykezés jelenleg is érvényben fennállván: az időközben beállott rendezése az első foly. bíróságoknak, a bányabirósági eljárást lényegében meg nem szüntette, hanem csakis módosította, a mennyiben t. i. a bíróságok mostani szerkezete ezt szükségkép követeli. Miután a bánya a birói hatósággal felruházott törvényszékek hatásköréhez az 1871 : XXXI. tcz. 21. §. d) p. szerint, a birtokháboritási esetek is tartoznak, ós a mellett ugyanazon törvény 23. §. által a bányabiróságok feljogosittatnak, a bányabiróság előtti eljárásban teljesítendő cselekményeket egy kiküldött birói tag által végeztetni : ezen intézkedése a törvénynek oda mutat, hogy az ideigl. törv. szab. VII. R. 37.§-ban szabályozott rövid eljárás fentartatott;